Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)

III. része. A' Kalaúz harmadik könyvére, mit beszél Balduinus

532

Hl. RÉSZE. A‘ KALAÚZ

1 Luc. 7. v. 26

27.

2 Kalauz,

I. 198.

Conzen Mart. II. v. 13. ostendit Joannem non inchoasse novam legem.

3 Pag. 160.

4 Kalauz,

II. 276. és köv.

3 Pag. 162, 158.

de azt nem erőssíti. Más az; hogy, mikor Krisztus Keresztelő ,Jánosrú\ bizonyságot tett, 'hogy Próféta, és Isteniül küldetett Angyal: akkor az ő hívatallya, mind azokkal a’ csudákkal erőssíttetett, mel- lyekkel Krisztus hitelt szerzett maga mondásinak. De, a’ mint a’ Kalauzban2 mondám, csudákkal is hitelessé tette Isten a’ Sz. János tanítását: Mert csudálatos volt, magtalan anyátúl, Isteni jelenésből fogantatása; attyának hirtelen némulása, és szóllalása; annya méhé- ben való röpdösése; sanyarú szokatlan szent élete-is, continuum miraculum, csudánál egyéb nem volt. Végre, az ő szolgálattyának erőssitésére, megjelenék a’ Szent Lélek, és égből szózat adaték mikor Krisztust keresztelé. Jóllehet Balduinus meg nem mutat- hattya, hogy Keresztelő János rendkívül küldetett: mert Pap ha lévén, az Oo Testamentom folyásából, rendszerént született a’ Papságban. És, ha ugyan rendkívül lett volna is hivatallya: Erkölcsök jobbítására, nem a’ Hitnek és tudománynak változására volt hívatallya. Mivel azért oly Tudományt nem kezdett, mely a’ közönséges Válással ellenkeznék, nem szűkölködött csuda-tétel-nélkül.

Ötödször: Azt írja Balduinus; hogy, 3Soha Luter azon nem igyekezett, hogy tanitását Csudákkal erössítené; mert jól tudta, hogy az Ördög is csuda dolgokat cselekeszik. Ha ez helyes: sem Krisztusnak, sem az Apostoloknak nem kellett csudákat cselekedni: mivel tudták, hogy az ördög-is szem-fíny-vesztő csudákat cselekeszik. Megmutattam pedig a’ Kalauzban, 4mint kellyen az igaz csudákat megválasztani az ördögi játczottatásoktúl.

A’ mit Stafilus, mint szemével látott dolgot, feljegyzett; a’ mit Cochlcvus, és egyéb fő emberek írtak Luternek ördög üzésérül, és halott támasztásáról: azok mellöl Balduinus egy tagadással mind elmégyen: Hanem, a’ Luter Proféti áfára kerül, és azt írja; hogy 5Luter magát nem számlálta az Isteniül hívatott Próféták közzé. Es ha mikor magát Prófétának mondotta, nem egyebet értett ezen, hanem hogy ö Doktor. Azt is e’ mellé veti; hogy Gyanakodvanem jövendölve mondotta Luter a Pápa országának romlását: mert a’ Pápa elfogyása, a Krisztusnak utólso jövetelire tartatik.

Ezeket hallom: de a’ mely mondásokat én a Kalauzban előhoztam, többet foglalnak magokban. És, a mint új Hitet találtak a’ Luteristák, bár új Calepinust is írjanak, melyben Próféta, Doktort; Profetia, Gyanuságot*2 jegyezzen. Minthogy pedig ezideig illyen Calepinust nem írtak: mi a’ Prófétán, csak Prófétát; és a'

*• Sejdítve, sejtve, találgatva. — *■ Sejdítést.