Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
NEGYEDIK RÉSZE. 41 földhöz verettetnek és az szentekhez bocsátott könyörgésnek hasznos volta győzhetetlen bizonyságokkal megerőssíttetett. Ha tekélletes és igaz ember volnál, elő kellett volna az te bizonyságidnak fejtegetését állatnod; és ha szerét tehetted volna, azokat kellett volna rontanod. Mert hogy te csak azon egy bakot nyúzzad, és azzal semmit ne gondoly, mit mond más te-ellened, nem okosság tolled. De minek-előtte az te bizonyságid rontásához kezdgyek: Első- bennis azt kívánom tolled, mivelhogy arra tanítasz, hogy semmit ne hidgyek, valamit az szent írásban meg nem mutathacz, mutasd- meg, hol vagyon írva ez az ti tudománytok: nem szabad az szenteket kérni, hogy érettünk imádkozzanak. Ha ezt az szent írásban feltalálod, ma mondok ellene az pápistaságnak. Ha fel nem találod, ne bánd, hogy szódat fogadom és el nem hiszem, az mit az írásban nem olvasok. Az te okoskodásod, elmélkedésed, consequentiád pedig nem szent írás; azért ha ezeken fondálod vallásodat, kitérsz immár az felvetett fondamentomból és oly dólgokat-is tanítgacz, mellyek az írásban nem találtatnak. Továbbá, hiszem azt te sem tagadod, hogy ha az üdvözölt szentek tudgyák és értik az világi dolgokat, szinte oly hasznoson kérhettyük őket, hogy imádkozzanak érettünk, az mely hasznoson sz. Pál kérte az élő híveket, hogy őtet segícsék könyörgésekkel k 1 Mert az atyafiúi szeretet ő bennek meg nem szűnt, hanem az mennyei dücsősség-által tekélletessé lőtt: és ők-is vélünk egy főnek tagjai lévén, ha tudgyák és értik az mi nyavalyánkat és ő hozzájok- való óhajtásunkat, kétségnélkül segítnek-is minket könyörgésekkel. Hogy pedig az megdücsőűlt szentek, noha nem az természet erejéből, hanem az Istennek jelentéséből (mint régen az próféták) értik és tudgyák ez világi dolgokat, oly nyilván és világoson feltalállyuk az szent írásban, mint akár-mely igazságot. I. Moyses Urunk születése-előt sok száz esztendővel megholt vala2. Mégis azt mondgya szent Lukács, hogy tudta és értette az Jerusálemben történendő dolgokat és az apostolok hallattára az Tábor hegyén, Urunk színe változásakor, az mi Urunknak Jerusálemben való kimúlásárúi beszélget vala3. Tudta tehát Moyses ebben az ‘ várasban, ennek az embernek, illyen kimúlását, noha ez jövendő, és nem jelenvaló dolog vala. II. Az Lázár históriáját, mellyet sz. Lukácsnál olvasunk4, Calvinus méltán igaz históriának, és nem valami példa beszédnek vallya lenni és sok bizonyságokkal erőssíti tanítását 5. Ebből az Pázmány Péter művei. V. kötet. 6 Rom. 15, 30- Deut. 34, 5 1 Luc. 0, 30. Luc. 16, 24. 5 Calvin, ibidem v. 20. 23.
