Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
42 CALVINISTA TÜKÖR ] 1 ( ( ] c ] ] f t Apoc. 6, 9. Apoc. 5, 13. 1 l.Cor.14,16. . ] ] 1 1. Tim. 2, 5. i < históriából három dolgot tamilunk. Elsőt, hogy Ábrahám, a ki 'égen megholt vala, tudta Lázárnak és az gazdagnak ez világi életét, erkölcsét, maga-viselését; és azért mondgya, hogy eggyik ílvötte javát, másik pedig gonoszszát az földön. Másikat, hogy noha Ábrahám-közöt és az gazdag-közöt nagy mélység vala, de ízért értette és tudta Ábrahám az gazdagnak kiáltását, az-az kívánságát és akarattyát; mert az testiül elvált léleknek egyéb kiáltása nincsen az kívánságnál. Ha azért az Calvinisták nem aláb-valók az pokolban kárhozott lelkeknéi, bizony szinte úgy az ő könyörgések és szűbéli óhajtások-is az szentek eleibe juthat, mint az kárhozott gazdagé. Harmadikat, hogy ha az pokolban kínlódó lélek-is gondot viselt könyörgése-által az földön lakozó attyafiaira és kérte Abrahámot, hogy Lázárt hozzájok küldgye: mentül inkáb tehát az menny-országban uralkodó szentek gondot viselnek és könyörgésekkel segítnek minket? III. Sz. János az ő Látásában azt írja, hogy az Istennel uralkodó szentek tudták, hogy ez földön dühösködnek az istentelenek, és kérték az Úr Istent, hogy boszszút állyon azokon k Ugyan ezen sz. János azt írja, hogy mikoron az földön lakozó emberek áldanák és dicsőítenék az Úr Christust, az Isten-széki élőt álló vének Ament kiáltnak vala2. Tehát értették, tudták és hallották az földieknek szavát. Mert az sz. Pál mondása-szerént nem mondhattya az Ament más szava-után, a ki nem érti az más szavát3. Elég ez mostan. Ha töb bizonyságot akarsz, lám eléggé olvastad az Kalaúzt, találsz ot eleget. De lássuk immár, mit beszél az mi tisztes Calvinistánk, és mivel akarja rontani az szentekhez-való könyörgést. Semmit újat nem mond, hanem a mit ezerszer láb-alá tapodtak az Catholicusok, azt szedegeti-fel. I. így okoskodik: Pál apostol nyilván mongya \ hogy egy az közben-járó Isten-közöt és emberek-közöt, az ember Christus Jesus; senki külömben az Atyához nem mehet, hanem ő-általa. Tehát meg- mocskollyák az Üdvözítőnek tanítását, valakik csupa teremptett-állatot állatnak esedezőjiil és közben-járóul. Felelet. Fordícsd ezt az argumentomot sz. Pál-ellen, és mivelhogy ő szinte oly-formán esedezőjül állattya Isten-előt az híveket, mint
