Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)

384

I. KÖNYV: AZ SZENT ÍRÁSRÓL.

1 August, de unitate Eccles. c. 19.

sapiens extitisset, cui Dominus Christus testimonium perhiberet. et de hac queestione consuleretur a nobis; nullo modo dubitare deberemus id facere, quod ille dixisset. Perhibet autem testimonium Christus ecclesice suce\ Ha Isten egy túdós emberre igazítana (úgymond), hogy a vetekedésben-lévő kérdésrűl annak ítíletit vennők: kétel- kedés-nélkűl azt mívelnők, amit mondana. Bizonyságot tett Christus az ő Ecclesiájárúl: tehát azt kel halgatnunk.

2 August, contr. Epist. fundam, cap. 5.

3 August, de utilitate credendi c. 14.

3 Calvin, lib. 4. c. 8. n. 11.

1 Gap. 9. n. 13. 6 Ibid., n. 8.

' Calv. lib. 4. c. 17. n. 25.

II. Sz. Ágoston illyen bizonyságot támaszt: A mely Ecclesiátúl vettük, hogy az Apostolok valamit írtak; és hogy ezeket a könyveket írták; és hogy éppen úgy írták, mint most olvassuk: ugyan attúl kel vennünk, minémű értelemben írták‘k Mert, ha az Ecclesia hamis tanú lehet az írás értelmében, nem lehetünk bizonyosok, hogy a Sz. írás könyveiről hamis bizonyságot nem mondott. Azért vagy mind a két dologban egy-aránt hiteles, vagy egy-aránt kétes tanú-bizonysága. Ebből azt hozza-ki Sz. Ágoston, hogy inkáb semmit nem hinne, hogy-sem annál külömbet hinne, a mit attúl az Ecclesiátúl tanúit, melynek tanításából hitte, hogy Christus valamit tanított: Christum ego non vidi. Cur non apud eos requiram, quid Christus praeceperit, quorum authoritate commotus, Christum aliquid praecepisse jam credidi? Multo facilius mihi persuaderem, Christo non esse credendum, quam de illo quidquam, nisi ab iis, per quos ei credidissem, discendum3.

III. A mely úton és módon egy-valaki a Sz. írásnak igaz értelmét megismérheti, ugyan azon úton és módon sokkal bátor- ságosban megismérheti az Ecclesia, és a közönséges gyülekezetek, mellyekben e világnak esze, bölcsesége, szentsége jelen szokott lenni; mert az újítók sem tagadhattyák, hogy az Ecclesiában nagyob isteni bölcseség, nagyob méltóság vagyon, hogy-sem egy akárkiben: Non nego, úgymond Calvinus4, quin tota fidelium societas longe ampliori et uberiori coelestis sapientice thesauro prcedita sit, qnam seorsum singuli. Multo plus ponderis habet ejusmodi definitio, in quam communiter Ecclesiarum pastores consenserint, quam si quisque seorsim, domi conceptam tradat5. Concilii definitio pondus suum habeat, sitque instar prcejudicii6. Másut csúfollya azokat, kik az írás magyarázattyának ajándékától megakarják fosztani az anyaszentegyházat: Nempe ipsis conceditur, donum interpretationis ex Ecclesia profligare, quod lucem Verbo affert1. Azért akár az írásnak világosságát; akár a Szent Léleknek belső tanítását; akár a Sz. írás eleinek, utóllyának és külömb