Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
II. RÉSZE : A SZ. ÍRÁS KÖNYVEI MELLYEN. 367 Tehát mind kötelességünk, mind bátorságunk vagyon, mikor ettűl vészük a szent könyveket. Továb; ha igazán hiszszük szentnek az Ecclesiát, az ő tanítása hamisság nem lehet, mivel a hamis és Istentűi tilalmazott tévelygéssel egyben nem fér a szentség. Ennek- felette, akárminémű utat és módot gondollyon ember, mellyen egyvalaki az igaz Szent írást megismérheti és elválaszthattya a hamis írásoktól, úgy-mint a Szent írásnak világos fínyességét, a Szent Léleknek belső tanítását; etc. ugyan azon úton és módon, sokkal bizonyosban és bátorságosban megismérheti és 1 elválaszthattya az Ecclesia, melynek Istentől ily böcsülletes ígíreti vannak. Balgatagság is volna, ha ki a maga választásának nagyob hitelt adna, hogy-sem az egész keresztyén gyülekezetnek eleitűl-fogva meggyökerezett értelmének. Igazán írja tehát Calvinus, hogy: Ecclesia est fida custos Veritatis; ejus ministerio voluit Deus puram Verbi sui prcedicationem conservari2. Az Ecclesia igaz őrzője az igazságnak és az-által tartatik-meg az Isten igéjének tiszta hirdetése. Utánna veti, hogy az Ecclesia soha nem eggyez egyébben, hanem az Isten igéjének igazságában: Non est spernendus ecclesice consensus, quce nunquam, nisi in Veritatem Verbi Dei consentit3. Azzal pedig, hogy mi-velünk az Ecclesia ismérteti-meg a Sz. írást, szinte úgy meg nem kissebedik a Sz. írás méltósága, mint Christus azzal nem gyaláztatik, hogy Keresztelő János és az Apostolok bizonyságot tettek ő-róla.4 Sem az aranynak böcsülleti alacsombá nem lészen azzal, hogy az ötvös ismérteti-meg jóságát, garattyát* és a réztűi külömbözését. És rni-képpen a kik a szent könyveket írták, emberek voltak; de mível Szent Lélek igazgatta őket5, nem emberen.fondáltatik a Sz. írás: azon-képpen az Ecclesiát azon Sz. Lélek vezérelvén, mely az Apostolokat igazgatta, nem emberi gyarlóságon éppítetik, a mit az Ecclesiának tanításából vészünk. Másodszor azt mondom, hogy a mint rendben és számban írta a Tridentomi Conciliom * az Ó Testamentomnak negyven-négy, az Új Testamentomnak huszon-hét könyveit: úgy vette az Ecclesiának kézről kezre adott traditiójából. Hogy a közel-való üdőkrűl ne szóllyunk, Urunk születése után, hat-száz harmincz esztendőtájban élt Sz. ísidorus \ a ki szinte úgy számlállya a szent könyveket, mint a Tridentomi Conciliom; és nevezet-szerént: a Bölcseség, Ecclesiasticus, Tobias, Judith, Machabceus könyveit, írja, hogy az Ecclesia szent könyveknek hiszi; noha a sidók ezeket * Mértékét. 1 Vide verba Calvini inferius, lib. 1. cap. 4. §. 5. in 3. probatione. 2 Calv. 1. 4. c. 1. n. 10. Vide infra 1. 2. c. 2. §. 3. s Cal. lib. 4. c. 8. n. 15. 4 Isai. 5. v. 33. cap. 15. v. 27. 5 Ita hoc explicat Calv. 1. 1. c. 9. n. 2. 6 Cone. Trid. Sess. 4. Anno 630. 2 Isidor, libr. 6. Etymolog, c. 1. prooemio Veter, et Novi Testamenti.
