Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
A KERESZTYÉN OLVASÓNAK ISTENTŐL SZ. LELKET KÍVÁNOK. Sem erejét nem tudgya, sem vezérlését nem követi a keresztyéni szeretetnek, valaki békételenkedvén, gyűlöli a hitbe megcsalatott tébolygókat. Mert a Sz. Ágoston tanítása-szerént a tévelygés és az eltévelyedett ember-közöt választást kel tenni, úgy-hogy, a tévelygést gyűlöllyük, de azt, a ki megbotlott, keresztyéni szeretettel megölellyük. Hoc est perfecto odio odisse, ut nec propter vitia homines oderis, nec vitia propter homines diligas1. Nincs bezzeg e világon veszedelmesb és gyűlölségesb vétek a hit-béli szakadásnál, mint szépen állattya Sz. Jerónymus. Cunctis peccatis et fornicationibus pejor est doctrina haereticorum, quce Dei filios facit filios dcemonum2. De a ki efféle ártalmas nyavalyában hever, nem gyűlölségre, hanem szinte oly szűv-béli1 szánakozásra és keresztyéni indúlatból származót segítésre méltó, mint a ki hagy mázban attya annya-ellen dükösködik. Azért a kiben gerjedez az isteni szeretet, condolet iis, qui ignorant et errant3; nem csak szánakozik efféléken, hanem buzgósággaD kívánnya jobbúlásokat; és mind imádságival, mind munkás fárad- ságival igyekezik segítségekre és jóra gyámolyításokra. Én-is, ettűl a szeretettül viseltetvén, és lelki pásztorságomnak kötelességével kénszeríttetvén, ez írásocskával segítő kezemet akarám nyújtani azok vezetésére, kik út-kívül bolyonganak. És mivel a sok olvasásra sem a szorgalmatoskodó gondos emberek nem érkeznek, sem a restek nem igyekeznek; által-útat mutatok, mellyen akár-mely együgyű, künnyen feltalállya az igazságot minden viszálkodó egyenetlenségekben. Mert a keresztyénségben alég ha minden versengés csak azon nem fordúl-meg, hogy megércsük, mellyik az Isten igéje? És Pázmány Péter művei. V. kötet. 45 h 1 August, in Psalm. 138. v. 21. ■ Jeron, lib. 5. in Ezech. 16. v. 20. Vide Kalauz II. fol. 642. ! Hebr. 5. v. 2 ÍÁ
