Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
354 Infra lib. 1. cap. 2. in fine : cap. 3. initio; cap. 4. §. 2. initio. mint mennyünk végére ennek igaz magyarázattyának ? Holot a veszekedés majd csak abban vagyon, hogy ki egy-képpen, ki más-képpen fejtegeti az Isten igéjét. Azért ha oly csalatkozhatatlan tanítót hagyott Isten e földön, kitűi bizonyoson megtanúlhattyuk, melyik igaz magyarázása vagy hamis csigázása az ő szent szavának : nem kel fejünket fárasztani töb dolgokban, mert igaz elég azt a tanítót halgatni, a ki efféle dologban meg nem csalhat. Ha pedig nincs ég-alat oly, a ki a Szent írásnak igaz értelmében meg nem csalathatik, bizonytalan minden vallás, a mint ez-után bővebben megmondgyuk. Azért, valaki eligazodik azokban, mellyeket e két könyvben foglaltam, mindgyárt minden versengésnek végét éri. A ki pedig ezeket el nem igazíttya, heába törődik egyéb ágazatok visgálásában*. Minek-okáért minden sebesítő kötődés, gyűlölség és versengés- nélkűl: szűvnek és szájnak keserűsége-nélkűl: mennél világosb rövidséggel lehet, az igaz vallásnak két válogatott jeles czikkelyit megmagyarázom. Néhult, bőveb tanúságnak okáért, az én Kalauzomnak utólso nyomtatására** igazítván a keresztyén olvasót. Istenemet alázatos buzgósággal kérem, hogy az ő szent neve dücsősségének terjesztésére felvett munkámat gyümölcsössé tégye. Te pedig, keresztyén olvasó, a nagy Istennek atyai gond-viselésébe légy ajánlva, és engemet bűnös szolga-társodot mind éltemben, mind holtom-után ajtatos könyörgésiddel Isten-előt segély! ELŐL-JÁRÓ ÍRÁS AZ OLVASÓKHOZ. * Itt Pázmány törülte a következő sort: „mert azokban soha semmi bizonyost nem tudhat“. ** Kalauzának II. kiadására utal, mely 1623-ban jelent meg.
