Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
34 Calvinista tükör bálványozásban részesek volnánk: mindazáltal erővel hatalommal el akarja velünk hitetni, hogy azt hiszszük az mit nem hiszünk, és az útálatos bálványozásnak moslékában akarja keverni az Istennek győzhetetlen Ecclesiáját. Hogy pedig valami színt adgyon mocskos hazugságának és elhitesse, hogy mi Bódogaszszonnyal és az töb szentekkel az egy élő Istennek saját tulajdon méltóságát tisztit, cselekedett úgy közöllyük, hogy majd egyenlőkké tégyük őket az egy örök felséges Istenhez: nem tudom micsoda Lelki Orvosságot német nyelvből fordított magyarrá. Ebben pedig (úgymond) az Orvosságban Bonaventurával egyetemben az pápisták Bódogaszszonyrúl azt írják, hogy ő bűnt bocsát: megelevenít: szíveket visgál és megújít: ő általa engeszteltetik-meg az Atya etc. Maga (úgymond) ezek az teremtő Atyát, az megváltó Fiút és az megszentelő Szent Lelket illetnék. Itt osztán mint egy jól őrlött, pöki markát és Pázmány Pétert gyalázza, mivelhogy az Igazságra vezérlő Kalaúzban azt hirdette, hogy az pápisták semmit ollyat nem tulajdonúnak az szenteknek, az mi tulajdona az Istennek. Sőt hogy udvarosnak mutassa magát és trágársággal-is trágyázza írását, az Igazságra vezérlő Kalaúzt Pokolra vezérlő kalauznak nevezi. Itílem, azért, hogy az calvinista prédikátorokat pokolra taszította. Hogy azért ennek az neve-vesztett nyálaskodó prédikátorijának körmét megkoczczancsam és az sípot béfalassam vélle: az Istennek szent nevét segítségül híván, világoson megmutatom, mely álnak, szemfiny-vesztő, csalárd tekélletlenségekkel szokták az prédikátorok terhelni az mi igaz vallásunkat. MÁSODIK RÉSZE. Czímeres hazugsági az calvinista beszéllőnek. Soha nem fér elmémben, honnan jutottak erre az iszonyú vakságra az calvinista prédikátorok, hogy ily szem-látomást és bátran mérnek az nyílván-való dólgokbannis hazudozni. Ha Istentűi nem félnek, csak ez világi tisztességet és szemérmetességet gondolnák-meg, és mind magok s mind vallások állapattyát ne gyaláznák efféle tekélletlenséggel. De megvakította őket az világnak ura, és mivelhogy az tagok fő után járnak, az hazugságnak
