Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)

HATODIK RÉSZE. 245 mentum vagyon; hogy az házasság nem sacramentum; hogy purgatorium nincsen; hogy nem szabad kérni Bódog Aszszonyt az értünk-való könyörgésre. Ezek bizony sohúlt az apostolok írásiban nincsenek. Ötödször. Lojola-előt akarod hogy valakit mutassak, a ki egyet értett Bellarminussal, Valenciával. Mutatok jó szível, és hogy sz. Aquinásrúl, Bonaventurárúl, Antoninusrúl ne emlé­kezzem, rend-szerént az római pápákat, az régi conciliomokat, az sz. atyákat mutatom, kik az hit dolgában eggyeztek minnyájan. Az szerzetes rend-tartásban és az hit dolgain-kívűl-való elmél­kedésekben nem szükség hogy egg yezzenek minnyájan, merV ezekben unusquisque in suo sensu abundat. Hatodszor. Ha az eleidnek nemzetségét meg nem mutathatod, sem lész zab gyermekké. De azt hiszem te magad-is eszedbe vészed, hogy az Christustól éppíttetett Ecclesiának állapattya azt nem szenvedi, hogy ennek jelenségi úgy eltemettessenek, mint az te eleidnek nemzési, mint az Kalaúzban sok-képpen megmutatám; lásd-meg, ha nem restelled, mert ezt ennyiszer elő-hozni nem akarom. Hetedszer. Az pápák elő-számlálásában gyalázatot nem vallók: mert ha ki közzűllök gonosz eletű volt, avagy maga vélekedésé­ben megbotlott, csak annyira esik az nékünk kissebségünkre, mint az apostoli rendnek, hogy Júdás elárúlá és sz. Péter megtagadd Christust. Nyólczadszor. Nem tagadom én-is, hogy az Ecclesiában sok gonosz erkölcsök, fogyatkozott szokások bécsúszhatnak, mászhat­nak, mellyek jobbítás-nélkűl szűkölködnek: de azt tagadom, hogy az hitben-való tévelygés bécsúszhasson az Ecclesiában. III. Példa. Azzal vádol (úgymond) minket az Kalaúz, hogy i egymással viszszát vonszunk: maga ebben az pápisták-is torkig úsznak. Felelet. Az Kalaúzban megmondárn1, hogy az Római Eccle­siának fiai-közöt avagy oly dologról vagyon viszsza-vonyás, mely­ről szabad vélekedni: avagy gondolatlanságból származik az egye­netlenség, mivelhogy az miben hamissat tanít valaki, nem vészi eszében, hogy abban az Ecclesiával ellenkezik. De efféle ellenke­zések leszállításában künyű mód vagyon az Ecclesiában, mint az Kalaúzbannis feljegyzettem, tudni illik az Anyaszentegyháznak méltósága. Azért kinek kinek az maga üdvösségérűl-való bizonyos Kalauz II. f. 259 etc. /ide Kalaúz I. f. 404. Kalaúz I. f. 246. Kalaúz II. f. 163. seq. De Kan f. 318. Kalaúz I. f. 377. ' Kalaúz I. f. 402. 404. Vide supra föl. 232. Kalaúz I. f. 404. 162. Kalaúz II. f. 213. 307.

Next

/
Thumbnails
Contents