Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
242 CSEPREGI SZÉGYENVALLÁS Kalauz I. f. 360. igazzá tenni. III. Nagy tudatlanság Pázmánytól, hogy az régiséget száz esztendőhöz kötötte. IV. A hol arra kénszerít minket Pázmány, hogy mutassunk Luther-előt bár csak egy embert, ki velünk eggyezzen. Erre azt mongyuk: hogy elég ha Christusra mutatunk. Ha emberre kell mutatni, az apostolok, evangélisták és ezeknek hív tanítványi mind azt vallották, az mit mi. Végezetre, mutasson az Kalauz egy embert, a ki Lojola-előt mindenben eggyet értett volna Bellarminussal, Valenciával, Pereriussal: és mivelhogy ennek szerét nem teheti, ne daráskoggyék mi-reánk-is. Mert szinte mint ő azzal nemzetségtelen nem lészen, ha tized ízig ősit elő nem számlálhattya, mi sem itíllyük szükségesnek, hogy eleinket lajstromba írjuk. De vallyon s nyerejé benne az Kalaúz, hogy hoszszú pórázra köté az pápákat? Az daróczos szent Pétert bár az scófiomos világi pompára szaggatók-közzűl kihaggya. Azt pedig eléggé nem győzi csudálni De Kan, hogy abban az catalogusban az prófétákat, az evangélistákat nem írtam, sem az töb apostolokat, hanem csak sz. Pétert. És azzal fejezi-bé írását, hogy tisztességet nem vallók az pápák lajstromával, mert ezek-közzűl hittűi szakadtak, fajtalanok, sok gonoszságban merült emberek voltak. És magok-is az pápisták, úgy mint Adrianus, Petrus Cluniacensis, Clemangius í26l, Scaliger, Vicelius megvallyák, hogy Luther-előt sok gonosz szokások másztak vala az Eccle- siába, mellyek jobbítás-nélkűl szűkölköttek. Pázmány-is megvallya, hogy sok tévelygés posog az pápák decrétomában, mellyeket nem régen rudazott-ki Manriquez. Azért bár ez-után azt ne beszéllyék az pápisták, az mit ez-előt mérészen beszéllettek, tudni illik, hogy az Pápa avagy az Gyöleközet nem vétkezhetik, mert Pázmánytól értyük, hogy ez nem úgy vagyon. Mind ezeket De Kan bébaronálván azt írja, hogy nincs Pázmánynak igaz hiti. Mert annak van igaz hiti, ki az pápákkal és az ő decrétomival eggyet ért. Kalaúz föl. 176. Pázmány nem ért eggyet az pápák tévelgő decrétomival: ergo. Felelet. Nem tudok mit mondani egyebet efféle temérdek bolondságokra, hanem hogy az Úr Isten az igaz hitnek elvesztése- után eszeket-is elvette az tévelygő tanítóknak. Mert ha eszek volna, soha ily balgatagságba nem törnék fejeket. Azért hogy ezen kezgyem-el. Merő bolondság azon csudálkozni, hogy az Római Pápák catalogussában nem írtam az prófétákat, evangélistákat, és szent Péter-kívűl az töb apostolokat. Ez szinte oly
