Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
ÖTÖDIK RÉSZE. 219 Ha pedig egy lélek volt Ádámban és Évában, jól követközik, hogy eggyik az másik nélkül nem vétkezhetett és el sem kárhozhatott volna. Erre az Morgók kettőt mondanak. Eggyik az, hogy az magamtúl emelt vászszal, nem az ő értelmekkel viaskodom, holot ők azt nem mongyák, hogy azon egy lélek volt Ádámba és Évába. Másik az, hogy azt láttatom mondani, hogy Ádám és Éva elkárhoztak. De ezek csak esztelenségek. Mert én az ti álmotokkal viaskodom, mivelhogy ha Évában új lélek nem adatott, hanem azon lélek szállott reá, mely az Ádám csontyába volt: vagy éppen, vagy darabban az Ádám lelkének kellett Évában lenni. Nékem pedig a destructione consequentis ad destructionem antecedentis meg kellett mutatnom, hogy ennek eggyike sem maradhat helyén. És ebből osztán jó consequentiával kijő, hogy az Ádám csontyának leikétől nem eleveníttethetett Éva anyánk. Azt pedig soha sem jelentettem, hogy Ádám és Éva elkárhoztak; mert tudom, hogy ezt az Tatianus és Encratiták tévelygése-közzé számlállyák az régiek: Terlull. de prrescript, c. 25. Irenceus lib. 1. cap. 31. Euseb. lib. 4. Hist. cap. 29. Sz. Ágoston pedig az Ádám üdvösségét szent írásban való igazságnak nevezi. Azért csak arrúl szóllott az Csepregi Mesterség, a mi lehetséges, nem arrúl, az mi lőtt: és ezt-is csak ex kypothesi. De hogy az Morgók színesben ravaszkodhassanak, az Csepregi Mesterségnek szavait megvesztegetik, és ahol azt írta vala, hogy ha mind kettőbe egy lélek volt, eggyik az másik-nél- kűl nem kárhozhatott: az Morgók az kárhozhatott helyébe kárhoztatott szót írtaki24!. Maga az első szó, mellyel élt az Csepregi Mesterség, csak lehetséges dolgot jegyez: az másik pedig, mellyet az Morgók emlőnek, meglőtt dolgot jelent. De efféle hamis mesterséggel kel élniek az Morgóknak, ha pappirost akarnak mocskolni. III. Bizonysága Hafenreffernek ez. Az szent írásban olvassuk, hogy Ádám Séthet tulajdon ábrázattyára nemzé. Mely igíkben az bűnös Ádámnak ábrázattya ellenkezik az Isten ábrázattyával: tehát az Seth nemzésén az lélek-nemzés-is értetik. Erre-is három feleletet ada az Csepregi Mesterség. I. Hogy jó formába nem öntötték ezt az bardumentomot. II. Hogy az elő-hozott sz. írás szavaiban nincs arrúl emlekezet, hogy az Ádám ábrázattya ellenkezik az Isten ábrázattyával, hanem ezt maga gondolta Hafenreffer. III. Hogy ha ugyan azt mondaná-is az írás, hogy az bűnös Ádámnak ábrázattya ellenkezik az Isten ábrázattyával, ennek csak oly értelme volna, hogy az Isten Ádámot tisztán és sok isteni ajándékokkal felékesítve 28* Á Morgók föl. 228. Aug. cp. 99. Ex Sapient. !0, 1. Morgók tol. 228. Gcn. 5, 3.
