Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
ÖTÖDIK RÉSZE. 213 testes állatnak mondotta; sőt azt vitatta, hogy mint az testnek neme vagyon, úgy az lelkekbennis külömböző nemek találtatnak1, és az atyáktól az magval egyetembe lelkeknek egy része szakad az fiakra2. Efféle balgatagságra vitetnek végre, kik az törött úton nem akarnak járni. Szemtelenség az-is, hogy én azt álmodom, hogy ha az lelkek atyáktól szaporodnak és tenyésznek, Ádámnak lelke Évába, és .ettűl egyebekre terjedett. Mert az Csepregi Mesterségbe Éva-után egyebekre való terjedésről emlekezet nincsen. Évárúl-is csak az Hafenreffer szavához-képest vagyon szó, mivelhogy ő azzal bizonyította vala az lelkeknek embertűi nemzését, mert, úgymond, Éva lelkes csontból formáltaték, azért nem volt szükséges az új lélek. Ebben az bolond argumentomban az jelentetik, hogy az csontai-együt az Ádám lelkének része adatott Évának. Ezt hozta- elő az Csepregi Mesterség, és ennél egyebet sem szóllott ez dologrúl. Végezetre nagy tudatlanság az-is, hogy ha az atyák szapo- ríttyák-is az lelkeket, nem szükség hogy valami corporea matériából nemzék: miképpen hogy nem az fonalas faggyúból lészen magán az gyertya-világ, hanem az tüzes lángnak gyúlasztásából. Hiszem nagy titkos filosoffa ez! Ki nem tuggya, hogy akár-mely állatnak újonnan kezdéséhez causa efficiens, alkotó ok kívántatik? De a dolog abba vagyon, hogy az mint Aristotelessel az filosofusok megbizonyíttyák, az teremptett állatban nincs oly erő, hogy semmiből alkosson, hanem matériának, subjectumnak kel lenni az alkotásra: miképpen az gyertya tüzet gyújthat, de úgy, ha arra való niateriája lészen, a nélkül soha tüzet nem gyújthat. Azért ha az új lelket úgy gyújtja-meg az atyák lelke, mint az gyertya az faggyas fonalat: kétség-nélkűl matériából kel azt kihozni in actum. Az sok hívságos tétovázás-után hat semmire kellő bizonyságot állatnak az Morgók az lelkek szaporítására. I. Bizonyság. Megszűnt immár Isten az teremptéstűl. Felelet. Sz. Ágoston erre azt mondgya, hogy noha megszűnt hatod-napi munkájától annyiból, hogy ollyat nem terempt, kinek nemét kezdetben nem alkotta volna, de azért Pater meus usque modo operatur, az elébbi állatokhoz hasonlót most-is alkot az Isten. II. Bizonyság. Ha az fattyú fiákban Isten terempti az lelket: tehát az Isten társ az fajtalanok gonosz cselekedetiben. Felelet. cap. 36. cap. 27. Morgók föl. 218. Csepr. Mest. föl. 16. Morgók föl. 216. 1. Physicorum. Morgók föl. 219. Aug. cp. 28. Joan. 5. Morgók f. 220.
