Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
214 CSERREGI SZÉGYENVALLÁS Vide supra föl. 209. Aug. ep. 28. Epist. 28. Delrio 1. 2. de Magia, qu. 15. Erre az Morgóknak-is meg kel felelni. Mert ők-is az Salamon és Zachariás mondásit magyarázván azt írják, hogy az Istennek áldomását ők ki nem rekesztik az nemzésből, mivelhogy ő az, a ki magzatokkal megláttya az atyákat. De sz. Ágoston megmenti őket az munkától, és azt mondgya, hogy az fajtalanságba nem társ az Úr Isten, mert az fajtalan embernek törvény-ellen-való cselekedeti nem az testnek éppítése, sem az léleknek teremtése. Ezt sz. Hieronymus írásából vétetett szép példával erőssíti; mert, úgymond, ha lopott búza magot vetnek az földben, noha az föld gyarapíttya és gyümölcsössé tészi a lopott marhát, de azért az lopásra nem társ: Quod respondisti non esse vitium serentis in tritico, quod furto dicitur sublatum, sed in eo qui frumenta furatus est, nec iccirco terram non debuisse gremio suo semina conservare, quia sator immunda ea projecit manu: elegantis sima similitudo est. Quam et antequam legerem, nullas mihi objectio ista de adulterinis fcetibus faciebat angustias etc. III. Bizonyság. Mikor lidércz módra az ördög embert nemz: mint küld Isten lelket az ördög szaporításában? Felelet. Úgy, mint az paráznák nemzésébe. És ide igen illik az lopott magúnak hasonlatossága; mert az ördög mástól lopott magot vét afféle nemzésbe. Mely dologról Del Riónak t23l bőséges írását hallyad rövid sommában: Posse daemones misceri foeminis, Plato, Cyprianus, Justinus, Clemens, Tertullianus, Hieronymus ad Ephes. 6., Augustinus 15. Civit, c. 23. docent. Licet enim dcemones ex propria substantia, more animalium, generare nequeant, cum nec corpus, nec semen, nec sexum habeant: possunt tamen ex aere et aliis elementis ad carnis similitudinem palpabilia corpora formare; possunt illa pro libitu movere, calefacere; possunt quem natura non habent sexum artificiose exhibere; possunt etiam aliunde acceptum verum semen adferre et naturalem ejus emissionem imitari. Ex hujusmodi autem concubitu proles nasci potest. Quia potest dcemon semen aliunde acceptum deferre: et qua est agilitate ac rerum naturalium peritia, calorem in semine conservare. Prolis autem ex tali concubitu nat ce verus pater est, non daemon, sed ille homo, cujus semine abusus est daemon. Daemon igitur quoad operationem naturae hic duntaxat est instrumentum et applicat agens principale, quod est semen humanum. Deus autem, ut autor naturae, naturam juvat, creando animam: peccato vero sagae ac daemonis non adminiculatur.
