Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
ÖTÖDIK RÉSZE. 211 én nem mondottam, sőt az mely helyeket feljegyeznek az Morgók1, azokban nyilván vagyon írva, hogy Hafenreffer igyenes szóval az mi lelkünket halhatatlannak mongya, noha alattomba vermet ás alája, midőn azt taníttya, hogy szüléktől nemzetik. Mert az pogány Bőlcs-is felérte azt elméjével, hogy halandónak kel lenni az mi lelkűnknek, ha fogantatásunkban szüléktől származik. Hamisság az-is, hogy mi-köztünk arról vagyon vetődés, hog}' ha fogantatásunkban az atyák, anyák egész embert nemzenek-é, vagy csak fél embert, valami üres testet lélek-nélkűl ? Erről senki nem vetekedik, a kinek esze vagyon. Mert bizonyos, hogy az atyák, anyák egész embert nemzenek. Hanem az a kérdés: hogy ha az egész embernek alkotására szükséges-é, hogy az lélek-is szüléinktől származzék? Azt mondom, hogy ez úgy nem szükséges, mint nem szükséges hogy az matéria alkottassák2, noha ez-is est altera pars compositi, eggyik része az egész embernek. Igaz elég tehát az egész embernek alkotására, hogy az mi szüléink, egybe szerkeztetvén és elkészítvén tagainkat, az testei egybe-fog- lallyák az lelket. Mely dolgot három bizonysággal erőssítem. 1. Az feltámadás iterata productio est, az embernek ujab alkotása, melyben Isten egész embert alkot, noha lelkét akkor nem alkottya, hanem csak egybe-köti az testei. Tehát hogy valaki egész embert mondassák alkotni, nem kívántatik, hogy az lélek-is alkottassák. 2. Bódog Aszszony egész embert nemzett, és Christusnak igaz annya volt. Maga az Morgók-is megvallyák3 és sz. Ágoston kétség-nélkől bizonyosnak írja, hogy az Christus lelke nem származott Ádámtúl: Non est anima Christi de traduce praevaricationis AdaA Tehát az egész embernek nemzése helyén marad, az léleknek atyák anyáktúl- való származása nélkül. 3. Az philosophusok ezt illyen hasonlatossággal erőssítik: In artificialibus, a ki házat, hajót, sarut csinál, sem az követ és meszet, sem az fát és vasat, sem az bőrt és kendert nem alkottya, hanem csak egybe-foglallya; tehát ezen formán a ki az testet az lélekhez foglallya, unit, igazán mondatik embert alkotni5. Hamisság az-is, hogy az Kalauz hit ágazattyának vítattya, hogy az atyák csak az testet alkottyák. Mert egy az, hogy az Kalauz emlekezetet sem tett az hit-ágazatról. Más az, hogy soha azt nem mondottam, hogy az atyák csak az testet alkottyák. Mert az atyák nem csak az testet éppítik, hanem az Istentől teremptett lelket uniunt, egybe-kötik és foglallyák az testtel. Ebben 1 Kalauz I. f. 427. Csepr. Mest. föl. 14. Morgók f. 215. 241. etc. 2 Materia est ingenerabitis. Caétan. 1. p. q. 118 art. 2. ad 4. Conimbr. mox citandi. Bellarm. 1. 4. de amiss, grat. c. 12. fine. 3 Morgók fol. 235. 4 Aug, 1. 10. de Genes, ad lit. c. 19. Bellarm. 1. c. cap. 11. Leo ep. 11. 5 Conimbri- cens. 1. de generat, c. 4. 9. 13. Morgók fol. 216.
