Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
NEGYEDIK RÉSZE. 193 az egy személyben. De nem úgy közösök, mint ti álmodgyátok, tudni illik, hogy az Istenség halandó lenne és meghalna, az emberség pedig halhatatlan vagy öröktül-fogva-való lenne: hanem csak úgy, a mint immár sokszor megmagyaráztam. Szép dolog, az mit ez-aránt beszélnek az Morgók. Azt írtam vala eggyüt, hogy ha az megtestesülés által úgy közöltetik az Istennek mindenhatósága az mi Urunk emberségével, hogy embersége szerént-is isteni mindenhatósága légyen: tehát ezen nyomon az Christus emberségével-is közöltetik az örökké-valóság, halhatatlanság, részből - állatlanság, testetlenség, láthatatlanság; mivelhogy szinte úgy eggyeznek ezek az isteni személlyel, mint az mindenhatóság és mindenüt-valóság: úgyis közöltetett az emberi természettel eggyik mint másik, tudni illik az Igének személye-által. Vagy ha külömben vagyon, mutassák-meg az Morgók, mint közölhette az Ige az emberséggel eggyik isteni méltóságát az töb tulajdonságok-nélkűl. Erre az Morgók azt felelik, hogy az felvett emberi természet nem örökké-való; azért ők külömben szólnak az isteni örökké-valóságrúl és az Istennek erejérűl. Ez minden feleletek az nagy okos embereknek. De ha eszetek volna, Morgók, nem az a kérdés, ha ti külömben szóllotok-é ezekről az tulajdonságokról: hanem azt kellene megmondani, mi az oka, hogy eggyik isteni tulajdonságot az emberi természetnek úgy tulajdo- níttyátok, az mint nem meritek az töb tulajdonságokat néki adni ? És mi az oka, hogy noha az isteni személlyel eggyüt az ő tulaj- donsága-is Christusban vagyon, kit ezért öröktül-fogva-valónak-is mondhatunk: mindazonáltal nem szükség, hogy az ő embersége örökké-valónak mondassék, az isteni mindenhatóságot pedig és min- denütt-lételt az ő emberségének kellyen tulajdonítani ? Egy szóval azt kérdem: mi az oka, hogy külömben szóllotok eggyik isteni tulajdonságról, hogy-sem az másikról, noha az isteni személlyel és természettel eggyüt, egy-aránt az emberi természettel közöltet- nek? Ennek semmi okát egyebet nem adhattyátok tudatlanságnál és éllel egybe-álló tanításnál. Azt-is kérdettem vala, mi az oka, hogy a Christus emberségét Istennek nem mondgyák? Erre azt felelik, hogy ezt nem mondgyák, mert eretnekség volna és az két természetet egyben elegyítenéje. Amé! nám kiugrék az berekből hamisságtok. Ez tat* az mit én-is vitatok, hogy az ti tanítástok Eutyches csemetéje. Mert ezek bizo* Mondom. . Pázmány Péter művei. V. kötet. 25 Sr«5 Kalauz II. f. 423. Morgók f. 183. 185. Morgók föl. 184.
