Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
188 CSEPREGI SZÉGYENVALLÁS D. Thom. 3. p q. 16. art. 5. Valentia ibid. Hypostasis esi aliquid ad naturam spectans: idee quod ad hypo- stasim spectat, ad naturam perlinet. Rom. 9, 5. 2. Cor. 13. 4, Cone. Ephcs. in anathemat. can. 18. Vide Kalauz 11. f. 419. ban, hoztam azt elő, hogy midőn azon egy ember külömböző tudományokkal íelékesíttetett, szoktuk mondani, hogy ez az orvos •jó szabó, de nem mondhattyuk, hogy az orvosság szabóság: quia nomina in concreto significant id, quod habet formam per tale nomen significatum, hoc est suppositum. Azért az Catholicusok két szélhámos tévelygést elkerülvén, az igaz úton középen járnak. Eggyik tévelygés Nestoriusé, ki az mi Urunkban eggyik természetnek tulajdonságit semmiképpen nem akarta hogy az másik természethez férjenek, mivelhogy Christus- ban, az két természethez való képest, két személyt vallott. Második tévelygés Eutychesé volt, ki mivelhogy Urunknak egy személyéhez képest egy természetet-is vallott ő-benne, az isteni és emberi tulajdonságokat azon egy természethez férkeztette. De az Anyaszent- egyház egy személyt és két természetet hiszen Christusba: az > eggyik természetnek tulajdonságit igenis az másikhoz illendőnek 'vallya, annyiból, menyiből azon egy személyhez illenek. Annak- okáért igazán mondgyuk, hogy az Isten született, az Isten megholt etc., mivelhogy az isteni személy eggyik természeti szerént született és az keresztfán megholt. Ezt szent Pál ő maga ezen- formán magyarázza; mert midőn az Christus születésérűl szól, hozzá veti amaz igét: Test-szerént, Natus est Christus secundum 'carnem; mikor halálárúi emlékezik, melléje veti: hogy test-szerént szenvedett, Crucifixus est ex infirmitate. Az Ephesinum Conciliom-is ezen nyomon tanít Nestorius-ellen: Qui ante secula omnia est natus ex patre, etiam ex muliere carnaliter procreatus est in tempore. Non quia divina ipsius natura de sacra virgine sumpserit exordium, est enim ineptum ac stultum hoc dicere: sed quia naturam sibi copulavit humanam, et processit ex muliere. Sic illum dicimus passum esse, non quia in sua natura passus sit aut plagas, aut clavorum tr ans fixionem; sed quia corpus illud, quod ipsius factum est, hoc sustinuit. Item simili modo mortem ipsius intelligimus, quia corpus ipsius proprium pro omnibus mortem gustavit, non quod ipse mortem esset expertus, quantum ad ipsius naturam pertinet. Ezt vallotta eleitül-fogva az keresztyénség az Urunk személyéről. Ujontan az lutherista ubiquistak, hogy az Urunk testének az vacsorában jelen létét megmagyaráznák, azt kezdék beszél- leni, hogy az isteni személlyel való eggyesűlés-által úgy öltözött isteni tulajdonságokban az emberi természet, hogy Christus Urunk
