Szekér Dalma dr.: A csecsemő- és gyermekkor betegségeinek pathologiája és therápiája különös tekintettel a differentialis diagnosisra (1928)
Általános rész - I. Fejezet - Functiozavarok az élet első napjaiban
nik meg és itt látható a legerősebben; azután leterjed a törzsre és pedig először a mellkasra, majd a hasra és csak azután a végtagokra, ahol már sokkal kevésbbé látszik; végül legutoljára jelenik meg a sclerán és leggyengébben látható Betegség tünetei nincsenek, a közérzet nem aiterált, az újszülött inkább igen nyugodt és aluszékony, amit magyaráz az epesavak megszaporodása a vérben, ez okozza a kissebb- fokú bőrviszketést is. Máj, lép, kóros elváltozást nem mutat, a széklet rendes, nem acholiás, lehet kissé dyspepsiás eleinte, a vizelet világos sárga, tiszta, átlátszó, savi kémhatású, benne oldott epefestéket Gmelin reaktióval kimutatni nem lehet, rögök alakjában amorph epetörmeléket találunk mikroskopos vizsgálatkor a hyalin cylinderekben a hámsejtekben és a sejtek között. Epsavakat sem lehet kimutatni, amelynek nagy jelentősége van az epefesték oldatban tartásában. Láz, toxicus tünetek, sen- soriumzavar nincsenek. (Intercurrens betegségben ebben az időben elhaltak hulláit boncolva, az izmok között is nagy mennyiségű epefesteny kristályt találtak.) Rendesen a 2.—3. héten eltűnik. Azonban eltarthat tovább is. A 4.—6. héten jelentkező icterus már a pathologiás formába való átmenet, ha ennek a cauteláit megtaláljuk. Azonban észleltek a 12. héten is még iderust, pathologiás elváltozások nélkül. Gyengébb újszülötteknél, koraszülötteknél erősebb mértékben lép fel és tovább tart. Ezalatt a súlygyarapodás hátrálta- ott, az ilyen újszülöttek súlygörbéje a Pies typust mutatja. Pathogenesise. Sokan kutatták és sokáig nem tudták megfejteni, hogy voltaképen mi idézi elő az icterus neonatorumot és physiologiás, vagy pathologiás folyamatot jelent-e ? A felnőttkori icterusoktól lényegileg teljesen eltérő folyamat, tehát a belgyógyászati gondolkozásmód nem igazit útba. Csecsemőgyógyászati szempontból kell mérlegelni a helyzetet. Régebbi theoriák a felnőttek icterusának analógiájára ,,haematogen“, később pedig „hepatogen“ icterusnak nyilvánitotíák. „Haematogen“ theoria szerint az újszülöttben fokozott vőrösvértest szétesés van. A szabaddá váló haemoglobinból a reticuloendotheliális apparatus (máj Kupfer-féle sejtjei, lép csillag sejtjei, vörös csontvalő stb.) epefestéket készít (álkálihoz kötött bilirubin) és igy nagy mennyiségben keríil a vérbe. „Hepatogen.“ theoriák szerint: Pangásos icterus volna, mint a felnőttek icterus catarrhalisa, tehát fokozatosan termelődő szívós nyálka dugaszolná el a duodenumban a papilla Va- teri-t. (Hasse.) Keller és Czerny nem tartják az icterust physiologiásnak, hanem enyhe sepsisnek nyilvánítják. Ylppö szerint a májsejtek, melyeknek az epét kiválasztaniuk kell gyengék és nem tudják szabályozni (visszatartani) a fokozott epetermelést. 18
