Szekér Dalma dr.: A csecsemő- és gyermekkor betegségeinek pathologiája és therápiája különös tekintettel a differentialis diagnosisra (1928)

Részletes rész - VIII. Fejezet. Kemény széklettel járó fejlődési zavarok

205

Noi malison a bélcsatornában az erjedéses és rothadásos folyamatok enyenlő arányban vannak jelen. Ha az egyensúly megbomlik és valamelyik folyamat a másik felett túlsúlyra jut, akkor táplálkozási zavar fejlődik ki. Fehérje, zsírdús, amellett szénhydrát szegény táplálás mellett a rothadásos folyamatok nyomulnak előtérbe. A peristaltica csökken, az epefesték redukálódik, a szék zsíros és kemény lesz, zsírszappanszék keletkezik. Zsírszappanszék tehát csak akkor képződhetik, ha a vastagbélben a reactió erősen alkáliás. Zsírdús táplálás mellett fokozottabb a pancreasnedv elválasztása és fokozottabb mértékben kell zsírsavakat megkötni. Ez nagy alkáli veszteséget jelent; eredménye a zsírszappanszék. A szervezet sok szilárd anyagot veszít és ez nagy jelentőségű, mert a Cd, Mg. és főként a Na. és K. jelenléte szükséges a szervezet felépítésénél és a víz megkötésénél. Azért ezeknek az ásványi anyagoknak u hiányos retentiója a szerves anyagok lekötését is meggátolja. Zsírszappanszék ürítése mellett a szervezetben a Ca. és Mg. egyenleg negatívvá váiik. Ez az oka annak, hogy a tejártalom rachitisre és spasmophiliára dysponál.

3.) Anioniák szagú vizelet. Normálisan a nitrogen 85l,;°-á carbamid alakjában van jelen a vizeletben. Tejártalomnál a vizelet ammoniák-koeficiense megnől, azaz a nitrogen nagyobb része nem mint carbamid, hanem ammóniák alakjában kerül kiürülésre. Ammóniák felszaporodásra azért van szükség, mert a szervezetben a sok alkáli veszteség folytán relativ acidosis van jelen, ez ellen védekezik a szervezet fölös mennyiségű ammóniákkal.

A tejártalom pathogenesisében igen fontos körülmény a bélben levő fokozott reductio, mely — űjabb kuttatások szerint — a vitaminokat károsítja. A vitamin hiány kóros állapotokat okoz, súlymegállást, anaemiát iníectiókra való nagy hajlamosságot. Ezt látjuk tejártalomnal is, az ilyen csecsemők különösen hurutos intektiókra rendkívül hajlamosak (.bronchitis, pneumonia stb.) azonkívül furunkulosisru, pyodermiát, vagy hatalmas tályogokat találunk sokszor, melyekből sepsis keletkezhet. Itt is beteljesül tehát Cfaundler mondása, hogy: ,,A csecsemők ex alimentalione betegszenek és ex infectione halnak meg. hőként télen látjuk gyakrabban, amikor az állatok száraz takarmányon élnek. A tejártalom okát tehát a tokozott rothadásban lehet keresni, melyet egy idő múlva vitaminhiány követ.

Prognoslsa. Helyes kezelés mellett a prognosis általában jó. Elhanyagolt esetekben a kilátások rosszabbak. Sulyosbbito