Szekér Dalma dr.: A csecsemő- és gyermekkor betegségeinek pathologiája és therápiája különös tekintettel a differentialis diagnosisra (1928)

Diganosticus rész - IV. Fejezet. A csecsemő és gyermek megvizsgálása

c.) A légzőizmok működési gátlása folytán. (Peritonitis,

n. phrenicus exairesis után, pneumothorax következtében.) A légzőizmok görcse folytán (epilepsia, tetanus, myositis ossificans) és olyan betegségeknél, hol a fájdalmas légzés, annak visszatartását eredméngezi (pleuritis sicca, pneumonia stb.)

2.) Cyanosishoz vezető elsődleges vérkeringés! zavart okoznak az incompensált vitiumok (billentyűbántalmak, szívizom megbetegedések, vesebántalmak, pericarditis stb.) A szív- bántalmakhoz jellemző tünetként csatlakoznak a dobverő újjak, mint a chronicusan fenálló vérpangás okozta trophicus bőrelváltozás. (Az újjak végperceinek különös duzzadása, sokszor a körmök karomszerű meggörbülésével.) Congenitalis szívbil- lentyű-bántalmaknál az állandó cyanosis oly mértéket ölthet, hogy „kékkór“-nak is hívják.

Erősen piros bőrszínt látunk magas láznál, gőzben, forró fürdő után, napkúra következtében a leggyakrabban. Azonkívül atropin mérgezésnél, múló arcpír van széngázmér- gezésnél, opiummérgezésnél. Körülírt arcpír van lázas gyermekeknél, (feltűnően észlelhető ez tüdőtnberculosisban szenvedőknél.)

Bronzszíne a bőrnek morbus Adisoni-nál észlelhető (bronzkor.).

Exanthemák. Morbilli. Egyenetlen szélű, nagyfoltú lencse, borsónyi, papulosus exanthemák az arcon jelennek meg először, 48 óra alatt az egész testre elterjednek. Kezdetben gom- bostűfejnyi, később növekvő és a bőr felszíne fölé emelkedő foltokat alkotnak, köztük az ép bőr tarka foltossá teszi a testet. Ezt megelőzik az enanthemák, v. Koplik-foltok a pofa nyálkahártyáján lencse nagyságú vörös foltokon ketetkező kékesfehéres efflorescenciák. Korpádzó hámlást látunk a betegség lezajlása után.

Scarlatina. Vörheny. Erősen vörös, egészen kisfoltú, sűrűn pettyezett exanthemák, melyek összefolyva olyanná teszik a testfelületet, mintha málnalével lenne leöntve. A nyakon és a mellkason jelenik meg először, onnan terjed szét az egész köztakaróra, az orr és száj környékét kihagyva és alkotva a jellegzetes „scarlát-álarcot“. Lemezekben hámlik.

Rubeola. Rózsás kiütés. Kölesnyi, lencsényi, élesen körülírt kissé kiemelkedő küteg, mely halvány rózsaszínű, kerekded\ gyorsan halványul. Szétszórt elhelyezésű, először az arcon, mire a végtagokon is megjelenik, máshol már elmúlt, tehát nem

112