Szánthó Frigyes dr.: Belorvostan (Budapest, 1929)
III. A vérkeringési szervek betegségei
10. Aneurysma aortae. Az aneurysma az érfal pritnaer megbetegedésének következménye, melynek lényege az érfal rugalmas elemeinek pusztulása következményes kötőszövetszaporodással. Ez utóbbi a vérnyomásnak nem tudván kellően ellenállni, fokozatosan kitágul. Falát sok esetben csak a megvastagodott adventitia alkotja, mert a media és intima elpusztult. Kóroktan. Elsősorban syphilis, másodsorban arteriosclerosis és ritkán trauma. Tünetei. Kezdetben gyakran bizonytalanok (sternumtáji fájdalom, szívdobogás, köbécselés). Korai diagnosis felállításában sokszor pótolhatatlan a röntgenátvilágítás. Alapvető tünetei a továbbiakban: 1. pulsatio, mely az aneurysma helye szerint más és más helyen észlelhető; így a jugulumban, a jobb 2. bordaközben (aorta ascendens) vagy a balban (arcus aortae). Álló és előrehaj lőtt testtartás mellett sokszor jobban érezhető (surranás is néha). Természetesen nagyon mélyen ülő aneurysmánál pulsatio nem tapintható. — 2. Elődomborodás, néha csekély, máskor igen terjedelmes és minden irányban lüktet (eltérőleg a mediastinumos tumortól, mely ha lüktet, csak egy irányban lüktet). Nagyfokú elődomborodás csak úgy lehetséges, hogy az aneurysma állandó nyomása a csontokat, izmokat sorvasztja és usurálja. — 3. Tompulat, éspedig rendszerint a felső jobb bordaközökben és a mellcsont markolata táján, ha t. i. az aneurysma elég közel fekszik a mellkas falához. Az arcus aneurysmája természetesen a baloldal megfelelő helyén ad tompulatot. — 4. Az aneurysma felett vagy a tovavezetett aortahangokat (aortainsufficientia esetén diastölés zörejt) vagy bizonyos systolés surranást hallani, melynek oka a systole alkalmával kilökött vérmennyiség örvénylése az aorta tágulatában. — 5. Az aneurysma önmagában hypertrophiát s ezáltal a szívtompulat megnagyobbodását nem okozza, ha mégis nagyobb szívtompulatot találunk, úgy annak oka vagy az aortabillentyüzet insufficientiája vagy az a körülmény, hogy az értágulat balra tolja a szívet. — 6. Pulzus-eltérések, éspedig a symmetriás artériákon pulzus-egyenlőtlenség, különösen a radialisok egyikén jóval gyengébb, mint a másikon, mert az aneurysma nyomja a kérdéses radialist eredése helyén; másrészt pulzus-elkésés az aneurys- mától distálisan eredő ereken: a radiálison, ha a tágulat az arcuson, a cruralison, ha az aorta descendens-en van. Az aneurysma helyzeténél fogva különböző compressiós tünetet válthat ki. így nyomhatja, mint említettük az artériákat, azután a vena cava sup.-1, vena anonyma-t (ennek folytán a nyaki vénák duzzadtak, a kar és mellkas vénái szintén, oedemák is létrejöhetnek). Nyomhatja a légzőszerveket, így a tüdőt (ami fokozza a dyspnoét), a tracheái, az aortaív alatt haladó bal bronchust (féloldali bronchostenosis). Ha az aneurysma pulsatiója áttevődik a bronchusra s ennek közvetítésével a tracheára, ill. larynxra, létrejön az Oliver-Cardarelli-jéle tünet, azaz a gégefő minden systole alkalmával leszáll. Nyomhatja azután a n. recurens-1 baloldalt, miáltal féloldali hangszalagbénulás, tehát rekedtség keletkezik (ez annál fontosabb, mert gyakran az első tünet, mely aneurysmára hívja fel a figyelmet). Nyomhatja a n. vagust (pulzuszavar és részben talán dyspnoés tünetek oka), a nervi inter costales-i és plexus brachialis-X (kinzó neuralgiák előidézője) és végül a nyelődő
