Szánthó Frigyes dr.: Belorvostan (Budapest, 1929)

III. A vérkeringési szervek betegségei

sisa, de okozhatja minden valószínűség szerint az aorta kezdeti részének sclerosisa is. Hogy mint tiszta szívneurosis, szervi elváltozások nélkül létrejöhet-e (angina pectoris vasomotoria) még kérdéses.

7 linetei. Az angina pectoris vagy stenocardialis roham, hirtelen beköszöntő heves fájdalom a szívben és szívtájon, mely a hátra, bal- vallba. karba sugárzik ki. A fajdalom többnyire a szívcsúcson kezdődik (coronaria-sclerosis). néha azonbajn a mellcsont felső része mögött is (aortasclerosis). A nagy fájdalomhoz szorongás, halálfélelem, a teljes megsemmisülés érzete járul. A beteg moccanni sem mer, halkan beszél, végtagjai hűvösek, homlokát hideg verejték borítja. A pulzus néha rendes, máskor szapora és arythmiás. A roham tartama átlag 1/4—i/2 óra. sokszor azonban hosszabb is. Kiválthatja testi megerőltetés, étrencli hiba. gyászhír, coitus stb., később minden különösebb ok nélkül is fellép. Megjegyzendő, hogy szívbajosok hirtelen halálát rendszerint stenocardialis roham okozza.

Therapia. Roham esetén a nitritek valamelyikét: amylium nitrosum (3 4 cseppet zsebkendőre öntve belégzeni), nitroglycerinum

(0.025, tinct. valeriána és spir. aetheris nitrosi aa 25.0, ebből 15—20 cseppet per os); szükség esetén morphin (camphorral, coffeinnel), mely a fájdalmat és esetleges légszomjat is megszünteti. — Fontos a rohamok számának csökkentése: nyugodt, mértékletes életmód, magas vérnyomás esetén 200—300 ccm vér lebocsátása, 2—3 héten át natrium nitrosum (Rp. Natrii nitr. 4.0. aquae dest. 150.0, Ds. 3 evőkanállal naponta) vagy papaverin-diuretin (Rp. Papaverini 0.20, diu- retini 5.0, div. in dós. No. X. Ds. napj. 3 port) esetleg a kész papa- verin-theosan (napjában háromszor 1 2 szemet) s azután ugyanannyi

ideig enyhe jódkúra. Ha a rohamok mindezek ellenére is sűrűn és hevesen jelentkeznének, megkísérelhető a n. depressor átvágása. Az alap- bántalomra is fordítsunk mindenkor gondot (arteriosclerosis, ill. ezt elősegítő tényezők).

!)b. Asthma cardiale.

Igen súlyos, rohamokban fellépő nehézlégzés, mely gyakran éjnek idején köszönt be (nyktodyspnoés roham). Oka a szív koszorús ereinek sclerosisa, de vitium is előidézheti. Olykor angina pectoris-szal szö- vődik. A baj alapja a balszív átmeneti gyöngesége, minekfolvtán a kis- A érkörben nyomásfokozódás, majd pedig pangás jön létre, tehát véráramlassulás is. E két utóbbi tényező váltja ki a súlyos dyspnoet.

Tünetei. Roham idején nagy elesettség, halálfélelem, légszomj, cyanosis. Szívtáji fájdalom hiányzik. A pulzus minden esetben hitvány: szapora, szabálvtalan, könnven elnyomható, mert a vérnyomás az osztóeres rendszerben csökkent. Tüdő felett búgás, sípolás, a köpet sokszor habos-véres szívbajsejteket tartalmaz.

Fontos az asthma bronchiale-tól való elkülönítése (1. Asthma bronch.).

Therapia. Gvors hatásra lévén szükség: digalen, digielarin pro <//- jectione intravénásán: Strophantin Boehringer ugyanúgy. Camphor, cof- fein subcutan. Rohammentes időben az alapbántalom (arteriosclerosis, vitium) megfelelően kezelendő.