Szánthó Frigyes dr.: Belorvostan (Budapest, 1929)

II. A légzőszervek betegségei

dislocatioja is létrejöhet, ha nagymennyiségű a folyadék. A tompulat felső határa nem parabola, hanem egyenes. A folyadék szintje a testhelyzet változtatásával bizonyos idő (1/2 óra) múlva megfelelően változik. A folyadékgyülem majdnem mindig kétoldali. A punctiós folyadék: transsudatum.

Therapia. Az alapbántalom kezelése. Néha csapolás válik szükségessé, bár ez csak átmenetileg segít, mert a folyadék hamarosan újból felgyülemlik.

3. Pnetunolhorax (légmell).

Levegő (vagy gáz) behatolása a pleuraüregbe. Okai: áthatoló mellkasi sebzések, amikor kivülről jut be a levegő vagy, ami sokkal gyakoribb, tüdőroncsoló folyamatok (kiilönöesn gümős caverna, ritkán tályog, gangraena) törnek be a mellhártyarésbe.

Hogy erjesztő baktériumok gázképzése révén keletkezhetik-e (u. n. ]) n e u m oth'orax falsu s), mindenesetre kétséges.

Megkülönböztetünk nyílt, zárt és szelepes pneumothoraxot. E megkülönböztetésnek nagy gyakorlati jelentősége nincs ugyan, de a némileg eltérő tünetek jogosulttá teszik.

Tünetei. Hirtelenül beköszöntő súlyos kórállapot: heves, szúró fájdalom, nehézlégzés. Hőmérséklet a rendes alá sülyed, érlökés hitvány, szapora (140 is). Collapsus közben sokszor órák alatt beáll a halál. A bőr halvány-szederjes. A kóros mellkasfél tágult, bordaközei elmosódottak, sőt kiboltosulnak, légpárnatapintatúak. Légzés közben mozdulatlan, annál erősebb kitéréseket végez az ép mellkasfél. A mellűn szervek a túloldalra tolódnak, éspedig annál inkább, minél nagyobb a pneumothorax nyomása.

Nyilt pneumothoraxnál a belső nyomás egyenlő a külső légnyomással. Zárt pneumothoraxnál a belső nyomás egyenlő a külső légnyomással. Zárt pneumothoraxnál lehet nagyobb is a belső nyomás, mely idővel a levegő felszívódása folytán kisebbedhetik. Ventilpneumothorax- nál a belső nyomásnak nagyobbnak kell lennie, mert a levegő a billentyűs szelepen csak behatolni tud, de kijutni nem. Ha a beteg megéri, a szelep rendszerint záródik bizonyos idő múlva. — A szervek dislocatio ja természetesen nyilt légmellnél is bekövetkezik, mert a kóros oldalon bár egyenlő a belső nyomás a légkörivel, de az ép oldal pleuraüré- ben negativ a nyomás a külsőhöz viszonyítva. Ez az oka az u. n. ingalégzésnek is, amikor az ép mellkasfél, belégzéskor mintegy maga felé szívja a kóros oldali tüdőt.

Kopogtatás. Pneumothorax felett éles a köp. hang, mely annál inkább közeledik a dobos hanghoz, minél kisebb a nyomás, ill. a levegő feszültsége (nyilt légmell), viszont ennek növekedésekor (zárt és szelepes légmell) a hang éles, nem dobos. Általában metallikus színezete lehet. E különböző hangok jóval mélyebbre terjednek a rendes tüdő- 1 tatároknál. A tüdő alsó szélének légzéskitérése a kóros oldalon nem mutatható ki. Nyilt pneumothoraxnál a Wintrich-f. hangváltozás is észlelhető. Ha a levegő mellett (amint az nehány nap múlva rendesen megtörténik) savó vagy geny jelenik meg (sero-, ill. pyo-pneumothorax),

68