Szánthó Frigyes dr.: Belorvostan (Budapest, 1929)

II. A légzőszervek betegségei

amikor is nagymennyiségű szagtalan, émelyítő, tisztán genyes köpet ürül, melyre igen jellemző a rugalmas rostok jelenléte. A pleura-ürbe ritkán tör át, de ilyenkor pyo- ill. pyopneumothorax keletkezik. Az áttörés után a láz leszáll, a geny kiürül s legtöbbször gyógyulás áll be. Rövidesen halálos, ha a mellkasi nagyerekbe tör be (pyaemia stb.) Ha a genygóc elég nagy és felületes, tompulatot s hörgi légzést okoz, a kiürülése után visszamaradó tályogüreg pedig cavernatüneteket utá­nozhat (dobos hang, metallikus zörej, amphorás légzés). Therapia. Tüneti; ha azonban 3—6 héten belül spontán-gyó­gyulás nem következik be (felszívódás, áttörés) feltétlenül mütétileg kell beavatkozni (előzetes bordaresectio után pneumotomia a geny le- bocsátására). 7. Gangraena pulmonum (lüdőüszök). A fertőzés útja-módja ugyanolyan, mint a tüdőtályogé, csakhogy rothasztó mikroorganismusok (spirillum sputigeneum, hac. fusiformis stb.) kerülnek a tüdőbe. Gyakran idézi elő olyan behatás (idegen test: szuvas fogdarab, hörgbe áttört rákos fekély stb.), mely először bűzös hörghurutot, nyelési tüdőgyulladást okoz. Aránylag gyakori aether- bódítás után (hányadék aspiratio ja folytán). Haematogen úton vala­mivel ritkább (decubitus, lábujjak üszkösödése, üszkös gyermekágyi fertőzés). Tünetei. Hidegrázás, szabálytalan láz, szapora, kicsiny pulzus, igen nagy erőhanyatlás, sápadt, fakó bőrszín. Foeter ex ore. A köpet, vér­zések esetén, szilvalészerű, szürkészöld vagy barnás és három rétegben ülepszik (habos, savós, genyes) akár bűzös hörggyulladásnál; elrot­hadt, szétmált, de górcsövileg még legtöbbször felismerhető tüdőszö- vet-cafatokat tartalmaz (különbség a bronch. putrida köpetétől); igen átható bűz jellemzi. — Tompulat cs hörgi légzés váltakozik dobos kopogtatási hanggal és amphorás légzéssel az expectoratio szerint, más­szóval, hol beszürődés, hol üregképződés tünetei észlelhetők a köpet kiürülése szerint (ugyanígy a tüdőtályognál is!). — Gyakori a csatla­kozó eves mellhártyagyulladás (pleur. ichorosa). — Kór jóslata álta­lában rossz. Marasmus, potatorium, diabetes igen súlyosbító körül­mények. Therapia. Ha a folyamat kiterjedt, rendszerint nehány napon belül halálos, ha kevesebb az üszkös góc, megkísérelhetjük desinficiáló gőzök (terpentin, mentol, carbolsav) beleheltetését. Csak valamelyes, kilátás esetén is műtéti beavatkozás minél előbb (pneumotomia). 8. Tüdőechinococeus. Kórokozó: a kutya belében élősködő taenia echinococ- e u s cysticercusa (1. Májechinoeoccus c. fejezetet). — A máj után a tüdőben a leggyakoribb (10o/0). Inkább a jobbtüdő alsó lebenyében for­dul elő, lassan növő tömlő alakjában, ahova a májból tör be (haema- logen úton is létrejöhet). — Tünetei: láz, elesettség, oldalszúrás, szá­raz köhögés, körülírt tompulat gyengült légzéssel. Szívet, rekeszt eltolja (röntgenen körülírt árnyék). Áttörés esetén eosinophilia és complement­ings. — Szövődményei: 1. Áttörés a hörgőkbe (bőséges köpet„ 52

Next

/
Thumbnails
Contents