Szánthó Frigyes dr.: Belorvostan (Budapest, 1929)
I. Fertőző betegségek
Rázóhideg a hirtelen hőemel kedés kor jelentkező borzongás, remegés. fogvacogás. Oka a bőr véredényeinek összehúzódása, tehát a bőrí'elület lehűlése. A bőr hőmérséklete 5— 6°-kal is alacsonyabb lehet a belsőnél, amiért is ilyenkor nem a hónaljba, hanem a végbélbe kell helyezni a hőmérőt. A rázóhideg magyarázata a következő: A bőrfelület lehűlése ingerként hat a hőközpontra (ugyanúgy, mintha hideg környezetben volna), minek következtében az izmok tónusa fokozódik, rendkívül szaporán húzódnak össze (remegés) s ezáltal nő a melegtermelés; minthogy azonban csökkent a hőleadás, rohamos hőemelkedésnek kell bekövetkeznie. A lázra, mint tünetcsoportra a hőemelkedésen kívül jellemző a szívműködés, a légzés és anyagcsere fokozódása és a vizelet mennyiségének csökkenése. Mindé változások oka a hyperthermia is, de túlnyomórészt a fertőzés, mint olyan. Úgy a légvételek számának növekedése (tachypno e), mint a szív m ű k ö d é s szaporasága (tachycardi a) arányos a hőemelkedéssel. Minden l°-nyi emelkedésnek ” 8—10 pulzusszám-többlet felel meg. Kivétel a typhus (relativ bradycardia) és a meningitis kezdeti szaka (vagus-ingerület okozta bradycardia). A pulzus rázóhideg alatt kicsiny és kemény (p. parvus et durus), fastigium alatt nagyhullámú és puha (p. altus et mollis). Úgy ez utóbbinak, mint a vérnyomás csökkenő1 sének oka az érfalak ellazulása, tehát a véredények tágulása. Ha hirtelen hőesés alkalmával a légzés és szívműködés szapora marad vagy még fokozódik is, úgy ez £ol lapsus jele (igen szapora, könnyen elnyomható, filiformis pulzus' szapora, felületes légzés, hideg, nyirkos bőr megnyúlt, beesett arc, ú. n. fa c i e s hippocratic a). Az anyagcsere is fokozódik, különösen a test saját fehérjéi bomlanak. A fehérjebomlás arányában megszaporodnak a vizeletben a nitrogéntartalmú anyagcseretermékek (hugysav stb.). A vizeletmennyiség csökkenésének (oliguria) oka a vérnyomás gyengülése, továbbá az a körülmény, hogy a szervezet a víz egy részét visszatartja, mert az izmokban felhalmozódó savanyú anyag- cseretermékek fokozzák azok duzzadó képességét, ezenfelül a lázas szervezet a rendesnél sokkal több vizet veszít izzadás (diaphoresis) utján. A vizelet színe sötét (több benne az urobilin, mert a vörös vértestecskék nagyobb mérvben pusztulnak). Vegyhatása savanyú fajsúlya magas. Állás közben téglavörös üledék (sedimentum lateritium) képződik benne, mely phosphatokból. hugysavból s ennek sóiból áll. A fért. betegségek lefolyásában lappangásnak (stad. incubationis' nevezzük azt az időszakot, mely a fertőzés megtörténtétől a kórtünetek megjelenéséig terjed. A lappangás tartama betegségek szerint változó. A heveny kiütéses fért. betegségeknél stad. prodromorum is van: az első kórtünetektől a kiütések, exanthemák (stad. eruptionis) megjelenéséig. 1. Typhus abdominalis (hasi hagymáz). Kórokozó: bac. t y p h i (Eberth-Gaffky). Rövid, vaskos, lekerekített végű pálcika, mely csilléi révén élénken mozog. Grain-negali\ A legtöbb táptalajon tenyészik. Vízben is elél egy ideig. And infesték kel jól festődik. A coli-csoport bacillusaihoz tartozik, melynek többi tagjától (bac. coli, paratyphi A és B. enteritidis) csak nagy higítású vérsavóval végzett a g,g 1 u i i n a t i o útján különíthető el. Kisebb hígításban t. i csoport-agglutinatio lép fel. Elkülöníthető különleges táptalajokon való tenyésztéssel is. A fertőzés typhusos bélsárral történt szennyezés révén többnyire vízzel, tejjel, élelmiszerekkel történik mindig a. szájon át. A fertőzés kapóját nyirokszervek képezik, így a tonsilla is, de túlnyomórészt 4