Szánthó Frigyes dr.: Belorvostan (Budapest, 1929)

I. Fertőző betegségek

13. Tuberculosis miliaris acula (hév. szemcsés giimőkór).

Mindig azáltal jön léire, hogy valamely elsajtosodott nvirokmirigy vagy gümős góc a tüdővenába vagy ductns thoracicus-ba törve fbc-bacíf- lusokkal árasztja el a vért, ill. a legkülönbözőbb szerveket, ahol szám tálán kölesnyi (milium = köles) giimő keletkezik. A betegségnek három alakja van, aszerint, hogy csak ált. toxinhatást mutat helyi tünetek nélkül (typhosus), vagy a helyi tünetek okozta kép elfed minden egyebet (pulmonalis és meningealis alak).

A typhusos alak sokszor nehezen különíthető el a typhus abdomi- nalis-tól. A fejfájás, levertség, súlyos elesettség, lázinenet, bronchitis, léptumor, sokszor jelentkező roseolaszerű kiütések könnyen tévútra vezetnek. De fontos az előbb-utöbb fellépő sajátságos cyanotikus halványság, 1 okozott légszomj, dyspnoe, kicsiny, szapora pulzus (míg ty- phusnál rel. bradycardia) és szörtyzörejek (esetleg crepitalio) a tüdő lelett. Typhusnál leukopenia, itt rendes vérkép. Tvphusnál később inkább hasmenés, itt székrekedés. Diazo reactio tbc. mii. ac.-nál is pos. lehet, ellenben a Gruber-Vidal neg. A halál rendesen comában következik be a 3. héten.

A pulmonalis alak súlyos bronchitis vagy pneumonia crouposa képében szintén hirtelenül kezdődik. Feltűnő mindjárt a kezdetén a nagyfokú elesettség (adynamia), cyanotikus halványság és dyspnoe. később pedig az a tény, hogy megfelelő kezelés ellenére sem következik be krízis, ill. javulás. Folyton fokozódó elerőtlenedés és anaemia mellett légzéselégtelenség közben körülbelül 3 4 hét alatt áll be a halál.

Differentiálásnál nagy segítség a Röntgen s esetleges bacillusok kimutatása a köpetben.

A mennigealis alak azonos a meningitis basilaris (tuberculosa)-val. Ilyenkor az agyalapi lágyburkon apró, szürke gümők képződnek, később pedig kocsonyás izzadmány. Három szakban folyik le:

1. Prodromalis szak: napokig, néha hetekig húzódó főfájás, alu- székonyság, részvétlenség, máskor inkább gyomorbéltünetek (étvágyta- lanság, cerebralis hányás, obstipatio) és indokolatlannak látszó nagy lesoványodás. Fokozatosan csatlakozik e tünetekhez a:

2. Izgalmi szak: igen heves főfájás, kisebbfokú öntudatzavar,

motorikus ingerületi jelenségek (fogcsikorgatás, sóhajtás, görcsös ásítás, l’elriadás, fájdalmas felkiáltás, u. n. clamor cephalicus alvás közben). Sensibilis ingerületek (fénnyel .zajjal szemben, börhyperaesthesia). A vasomotoros zavar jeleként dermographismus Trousseau-féle taches

cerebrales . Kezdődő alacsony hőemelkedés, vagusizgalom folytán bradycardia. Igen jellegzetes tekintet u. n. facies meningealis (révedező és részvétleii arc, ritka pillacsapással). Tarkómerevség, sőt gerincoszlop- merevség. kernig-tünet, patella- és labklonus, pos. Babinszki. Jellegzetes a csónakszerűen behúzódott has törzshöz felhúzott lábakkal. Fokozódó somnolentia és rohamos elerőtlenedés közben jelentkezik a:

3. Bénulásos szak: legmélyebb conui, a hőmérséklet lassan emelkedni kezd az agonalis és postinortalis hvperpyresisig (41 42°), ami

jele a hőközpont bénulásának. A pulzus egyre szajmrább (200-ig) és kisebb lesz (vagusbénulás). Cbeyne-Stokes-tvpusú légzés. A szemen ani- sokoria, a re flex ia, ptosis, strabismus, ezenkivül facialisparesis stb. Nem egyszer chorioidea-gümök, alkalomadtán végtag-, hólyag-, végbélbenu- lás mellett comában, esetleg convulsio közben a halál.