Szánthó Frigyes dr.: Belorvostan (Budapest, 1929)
V. Az emésztőszervek betegségei
utána 100 ccm 20o/0-os magnesiumsulfatot subcután. Ha e négynapos olajkúrára négy héten belül nem szűnnének meg a panaszok, úgy a májtájékra alkalmazott kataplasmák, thermophor mellett (ha láz lép fel, mint cholecystitis vagy cholangitis jele, úgy a hőapplicatio abbahagyandó) hathetes I\ aun yn-k árát végeztetünk: a beteg naponta egy liter karlsbadi vizet fogyaszt el, és pedig hat decit reggel, négy decit délután (kortyonként), amilyen melegen csak győzi; a víz elfogyasztása után 3—3 órát pihen. Esetleges cholecystitis v. cholangitis alkalmával jó a borovertin-aspirin-belladonna-keverék (Rp. Borovertini, Ac. acetylosalicyl, aa g 5.0, Extr. belladonnae g 0.20 div. X. DS. háromszor napj. 1 port étk. után), vagy naponta 40o/0-os urotropin-oldatból 5 ccm intravénásán (veseingerlés miatt óvatosság!). 2. Az epeköves roham megszüntetése céljából: morphin (0.01— 0.02), domopon (0.04), esetleg novatropin (0.001) kíséretében. Igen jó a domalrin is (domopon-novatropin). Enyhébb rohamok megszüntetésére novatropin egymagában is elegendő, esetleg az epehólyag tájékára helyezett meleg borogatás, thermophor (a melegnek contraindica- tiója a láz). 3. Műtét (rendszerint cholecysteklomia). Indicatiók: 1. Ha a panaszok belorvosilag nem szüntethetők meg. 2. Súlyos hév. cholecystitis, különösen empyema vés. felleae. 3. Négy hétnél tovább tartó epeköves ikterus. 4. Perforatio. 5. Rák gyanúja esetén. Relativ indicatiók: 1. Socialis okok (ha a betegnek sem módja, sem ideje nincs megfelelő belső kezelésre). 2. Chron. cysticus elzáródás. 4. Abscessus hepalis (májtályog, hepatitis suppurativa). A máj kiilerőszaki sérüléseitől eltekintve három úton jöhet létre: 1. Véráram útján és pedig a vena portae (bélfekélyek, appendicitis, thrombophlebitis, amoebás dysenteria), venae hepaticae (agytályog) és arteriae hepaticae (pyaemia) közvetítésével, 2. Epeutakon át (epekövek okozta cholangitis kapcsán). 3. Nyirokulakon át (abscessus subphhreni- cus, thoraxempyema esetén). Tünetek. 1. A máj tetemesen és egészében megnagyobbodott; fontos a máj felső határának megállapítása. A felszínes tályog a hasfalon át néha félgömbalakú, esetleg hullámzó térfogatnagyobbodás alakjában tapintható. 2. A máj tájéka tapintásra fájdalmas, aminek oka a máj hashártyaborítékának feszülése, esetleg gyulladása. 3. Láz, mely rendesen intermittáló jellegű olykor hidegrázással (febris hepatica intermittens) s olyankor értékesíthető jól, ha májbántalomra valló helyi tünetek vannak. — Másodlagos tünetek: icterus (nincs mindig jelen), azután a tályog nyomása okozta tünetek (légzésnehézség, a cardiára gyakorolt nyomás folvtán nyelészavar; csuklás, singultus, ritkábban hányás). Mint minden genyedésre jellemző itt is a leukocytosis. Kórjóslat Nem jó, de mindenesetre függ az alapbántalomtól, a tályogok számától, nagyságától, elhelyezkedésétől. Ha kifelé tör, önként gyógyulhat. Therapia. Sebészi, mely azonban csak trópusi (amoebás) dysenteria okozta tályogok terén jó eredményű. í
