Szabó József dr.: Gyakorlati fogászat (Budapest, 1914)
A fogszú (caries dentis) - Hajlamosító körülmények
86 A fogszú (caries dentis). Az ivóviz Gyermekek A fogak keménységi foka fogszú % fogszú % Boras helységben _ ... . .. 0-5 97-7 25-0 Karlskrona... . . ... ... ... 0-7 96-5 24-6 Stockholm (reáliskola)... ... 3-5 96-6 23-9 « (népiskola)... ... 3-5 97-27 24-57 Közép érték ... ... ... — 96-93 24-23 Karlshamm... ... 4-8 93-9 23-0 Skaro ... ............... . .. 8-5 92-1 17-7 Malmö ... ... 12-0 90-3 15-4 Ebből látható, hogy a fogszú-százaléka szoros viszonyban van a geológiai alakulással, melynek fokmérője az ivóvíz keménységi foka. Röse (1898) újra azon eredményre jut, hogy: mésztelen vidéken puha ivóvíz = sok fogszú ; mészdús vidéken kemény ivóvíz = kevesebb fogszú, Michel (1901), Röse-, Förberg- és Kielhauserrel szemben a nyálat összehasonlítva a talaj mésztartalmával azon eredményre jut, hogy : «Kalkarme Gegenden bedingen vermehrte Kariesfrequenz nicht nur wegen der ungenügenden Zufuhr von Kalk während der Bildungsperiode der Zähne, sondern auch weil durch die unzureichende Zufuhr der Speichel kalkarm und alkaliarm wird, deshalb seine normale, die Zähne schützende Fähigkeit einbüsst». A nyál vegyi hatását, valamint annak rhodan tartalmát összehasonlítva a fogszú gyakoriságával azon meggyőződésre jut: «dass mit einem Sinken der Kariesfrequenz ein Steigen der Schwefelcyansäure und ein Steigen der Alkalescenz des Speichels verbunden ist». Dohányosokon, tekintet nélkül arra, vájjon mészdús vagy mész- szegény talajon élnek-e, Michel vizsgálatai szerint aránylag ritka a fogszú és épen a dohányosokon talált Michel legtöbb rhodant. Escher (1903) Schwarzburg-Rudolfstadt és környéki falvakban összesen 2043 iskolásgyermeken végezte statisztikus vizsgálatait, mely mellett nagy figyelemmel volt az ivóvíz keménységi fokára. Kiderült, hogy a keményebb ivóvízű vidékeken jobb állapotban van a fogazat. Községekben, melyekben az ivóvíz keménységi foka meghaladta a 10-et, a fogszú °/0-a tejfogon = 36-8°/0, állandó fogon = 13'3%. Községekben, almi a víz 5—10 keménységi fokú, szúvas tejfog = 39‘0°/0, állandó fog = 15'ö°/0. Községekben, ahol a víz 5 keménységi fokon alúl volt, a tejfogak fogszú °/0-a = 39'8°/0 ; állandó fogaké = 20-0%. Rudolfstadt városában a vizsgált gyermekek száma összesen 1023; ezeken talált Escher 4263 rossz tejfogat (=41 ‘92°/0), mindegyik gyerekre jút 4'2 szúvas tejfog; talált 3007 rossz állandó fogat (= 20'3°/0), mindegyik gyerekre jut 2’9 rossz állandó fog. E városban az ivóvíz körülbelül középkeménységű (5—10 fok); a mutatkozó nagy fogszú °/0, mely még a legpuhább ivóvízű falúét is felülmúlja, a városi élet rovására írandó. Nespoulous (1904) vizsgálva a mészdús és mészszegény talajon élő egyének fogainak vegyi szerkezetét, nagyobb különbséget e fogak között nem volt képes kimutatni. Röse felfogását újból megerősítve látja 1908-ban végzett vizsgálataival; ebből következteti, hogy «Je mehr sich das Verhältnis von Magnesium zum Kalzium des Trinkwassers wie 1 : 4 verhält, um so besser schienen die Zähne gebaut. Je härter das Trinkwasser ist, um so besser die Zähne gebaut zu sein pflegen. Die Wiederstandsfähigkeit der menschlichen Zähne gegen Karies ausschliesslich auf der Struktur des Schmelzes beruht und es darauf ankommt, in welcher Form und Verbindung das Kalzium im Zahne abgelagert ist». Általában e vizsgálódásokból, a nyert statisztikai adatokból azt a végkövetkeztetést vonhatjuk le, hogy mészdús ivóvíz (illetőleg megfelelő talaj) a fogaknak hajlamosságát szuvasodásra lényegesen csökkenti; történjék ez a hatás akár az általános anyagcsere útján a nyál közvetítésével (Michel), akár táplálékaink révén.
