Szabó József dr.: Gyakorlati fogászat (Budapest, 1914)
A kemény fogállományok szerzett hiányai - 1. A fogak kopása (abrasio)
70 A kemény fogállományok szerzett hiányai. fog nyakán fejlődő ú. n. ékalakú hiányok és 3. a fogak labiális (bukkális) felszínén található némely szövethiány. A kemény fogállományok szerzett szövethiányai közé sorolandók még: 4. a fogakon szándékosan létesített hiányok (a fogak alakjának szándékos megváltoztatása), 5. egyszerű vegyi vagy erömüvi hatásra keletkező hiányok és végül 6. a szuvasodás okozta szövetpusztulás. 1. A fogak kopása (abrasio). A fogak élettani főfeladatuk (rágás) teljesítése közben lecsíszolódnak. A kopásfelületek fényesre csiszoltak, színesek (sárgásak, barnásak). A kopásfelület alakja, helyzete, iránya függ elsősorban az artikuláció módjától. Ha az artikuláció rendes vagyis a felső fogak az alsók elé harapnak, akkor a metsző- vagy rágófelületeken a felső fogakon a lingválisan eső részleteken, alsókon a labiálisán eső részleteken találjuk meg a kopásfelületeket. Legelőször kopik le a metszőfogak metszőélén a három csipke, majd lecsiszolódik a szemfog csücske és az őrlők csücskei: és pedig felső kis és nagy őrlőkön a lingvális, alsókon a labiális csücskök. A kopásfelületek iránya rendes artikuláció esetén többé-kevésbé ferde, mert a fogakegymáson ferde síkban csúsznak el. A kopás gyorsasága főleg két tényezőtől függ: a fog állományainak szöveti szerkezetétől és a táplálék minőségétől. A keményebb, tökéletesebben elmeszesedett fog természetesen lassabban kopik, mint a puhább, esetleg kevésbé tökéletesen elmeszesedett. E tekintetben jó példa a tejfogak, melyek, mert kétségenkívül kevésbé ellenállók, aránylag sokkalta rövidebb idő alatt csiszolódnak le, mint az állandó fogak. Lényeges hatásssal van a fogak lekopására a táplálék minősége, elkészítésének módja. Mummery pl. azt tapasztalta, hogy Amerika északnyugati részén a vadon élő indiánok foga, mert homokkal kevert táplálékkal élnek, csiszolódik le rendkívül gyorsan. Nagyfokú lekopásokat találunk mindig prehisztorikus fogakon is, mely jelenség kétségenkívül a táplálkozás módjával, a táplálék minőségével hozható összefüggésbe. Törvény- széki orvosi szempontból a fogak lekopása esetleg fontos, pl. a kor megállapítására. Erre nézve nagy általánosságban azt mondhatjuk, hogy a civilizált emberen a 30. életévig a kopás csupán a zománcot illeti; a 40. (Árpádkorabeli sírból származó koponyarészlet.) életévig már a dentin ÍS felJ 160. ábra. Idősebb ember lekopott őrlőfogai.
