Szabó József dr.: Gyakorlati fogászat (Budapest, 1914)
A rendes és rendellenes fogazat
66 bántalmak találhatók a szájpadon (keskeny, szűk állcsont), máskor elváltozások a szemen, fülön; ismét máskor súlyos agyjelenségek, pszihés zavarok stb. A zománc-disztrófiák szöveti vizsgálata (Zsigmondy, Cauallaro) igazolta, hogy sok helyen a zománc teljesen hiányzik. A disztrófiás zománc oszlopainak iránya, elhelyezése nem rendes, az oszlopok sok helyütt egymással nem párhuzamosak. E mellett a dentinben is vannak és pedig lényeges szövetváltozások. A dentincsatornák ritkábbak, szélesebbek és tágabbak a rendesnél; az interglobuláris űrök tágak, számosak. A rendes és rendellenes fogazat.*) Az előbbi fejezetekben az egyes fogak különféle rendellenességeivel foglalkoztunk. Szervezetünk háztartásában azonban nem annyira az egyes fogak fontosak, hanem inkább azok összessége, vagyis a fogazat. így például a fogak lehetnek rendellenesek, de maga a fogazat mégis rendesen működhetik, és megfordítva: a fogak lehetnek a legtökéletesebbek, de a fogazat mégis annyira rendellenesen alakulhat ki, hogy megközelítőleg sem működik helyesen. A fogazat rendes kialakulásában a következő tényezők működnek közre: 1. A felső állcsont viszonya az arc-csontokhoz és a koponya alapjához. 2. A felső állcsont alakja és nagysága. 3. A felső fogsor görbülete és hajlása.**) 4. Az alsó állcsont viszonya a koponyaalaphoz (ízület) és a felső- állcsonthoz. 5. Az alsó állcsont alakja és nagysága. 6. Az alsó fogsor görbülete és hajlása. 7. A két fogsor kölcsönös helyzete: a) a fogsorok artikulációja; b) a rágósík görbülete. 8. A pofa, ajkak, nyelv és orr-garatür (légzés) rendes volta. Az első, második, negyedik, ötödik és nyolcadik pont alatt megemlített tényezők tárgyalása a bonctanra tartozik. A másik csoportbeli három tényező hatásaiban sokszoros vonatkozásban van a gyakorlati fogorvoslással, tehát e helyen közelebbről tekintetbe veendő. A harmadik, hatodik és hetedik tényező összrendezettsége mellett, vagyis ha a fogsorok görbülete, hajlása és egymáshoz mért kölcsönös helyzete alakilag megfelelő, akkor kialakul az, amit a fogászatban rendes *) Irta : Salamon Henrik dr. egyetemi m. tanár. **) Hajlás tekintetében megkülönböztetünk ortognát és prognát fogazatot. Ha a fogalc hossztengelye közel derékszöget älkot az állcsont alapjával, ortognát; prognát pedig akkor,, ha ez a szöglet 90°-nál jóval nagyobb. A fogak rendellenességei.
