Szabó József dr.: Gyakorlati fogászat (Budapest, 1914)
Az állandó fogak méretei - A fogbélűr tájbonctani viszonyai állandó fogakban
A fogbélür tájbonctani viszon}rai. 99 Az állandó fogak méretei. (Dieulafé és Herpin szerint mm.-ben). Fog Teljes hossza Korona hossza Gyökér hossza Mezio-disztális átmérő a nyakon Labio-lingvális átmérő a nyakon I. c. sup __... 2 1 11 10 7 7 P. c. inf. _ ... 1 9 5 14 4 8 I. 1. sup__ _ 2 1 8 13 6 7 I. 1. inf. ... ... 22 8 14 5 6 C. sup. _ ... 2 6 10 16 6 8 C. inf. ... ... 24 9 15 5 8 Prm. I. sup. ... 21 7 14 5 8 Prm. I. inf. ... 22 7 15 5 7 Prm. II. sup.... . 23 7 16 5 9 Prm. II. inf. ... 21 7 14 5 7 M. I. sup. 20 7 13 9 12 M. I. inf._____ 20 7 1 3 9 9 M. II. sup. 21 8 13 9 11 M. II. inf._____ 20 8 12 10 10 A fogbélür tájbonctani viszonyai állandó fogakban. Gyakorlati szempontból rendkívül fontos ismernünk a fogbélür elhelyeződését a fogban. Ezt legcélszerűbben fogak hossz- és kereszt- metszetén tanulmányozhatjuk (Loos). Felső középső metsző. A fogbélür lefutása normális metszeten, (mely a fogat meziális és disztális félre osztja) egyenes és a metszőéi felé éles hasadékban végződik. A korona maga lingválisan görbül, a fogbélür nem követi a fog külső alakját. Ha a fogbélür lefutását vonallal meghosszabbítjuk, az nem a metszőéit találja, hanem az előtt a labiális felületet (56. ábra a). Labio-lingvális legnagyobb átmérője a fDg nyakán van. A fogbél csücskének távolsága a metszőéitől változó; lerágott fogon e távolság igen nagy (56. ábra b). Legrövidebb úton megközelíthető a fogbélür a fog lingvális felszínéről, a homorulat legmélyebb pontjáról, annak görbületi sugara irányában a fogbélcsücsök felé. A fog tengelyében mezio-disztális metszeten (tehát a fent leirt normális metszet síkjával derékszöget alkotó metszeten) a fogbélür követi nagyjában a fog külső alakját: a metszőéi felé többé-kevésbé kifejezett divertikulumban végződik; a nyaki részen az űr kissé beszűkül. A korona abc 56. ábra. (Loos).
