Szabó József dr.: Gyakorlati fogászat (Budapest, 1914)
Az állandó fogak méretei - A fogbélűr tájbonctani viszonyai állandó fogakban
A fogbélür tájbonctani viszonyai. 23 mezialis fala gyengébb a disztálisnál, a meziális fogbélcsücsök közelebb jut a fog felszínéhez (56. ábra c). Harántmetszeteken (57. ábra) a fogbélcsücskök szintjén a homorú lingvális fal a legvékonyabb (1); a fogbélkamrán át fektetett metszeten, QO««a 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 57. ábra. (Loos). (2) a meziális falak a legvékonyabbak; 3—8 metszeteken megítélhető különböző magasságokban a falak vastagsága. Felső oldalsó metszőfogakon normális metszeteken (58. ábra a) a viszonyok ugyanolyanok, mint a középső metszőkön láttuk. A fogbélür lefutása még egyenesebb, mert a korona lingválisan kevésbé görbül mint a nagy metszőké. A fogbélür egyenes meghosszabbítása legtöbbnyire a metszőéit éri. Ha a tuberculum dentale vastag, akkor a fal e helyen a legvastagabb, mert a fogbélür sohasem nyúlik a tuberkulumba. Mezio-disztális metszeteken (58. ábra b). a fog külső alakját pontosan követi a fogbélür. Harántmetszeteken (59. ábra) a korona különböző magasságaiban jól látható a fog falainak távolsága a fogbélürtől. Alsó metszőfogakon normális síkban (60. ábra a), szélesebb a fogbélür egyébként a viszonyok a felsőkhöz hasonlók. A fogbélür egyenes a b 58. ábra. (Loos). 59. ábra. (Loos). folytatása leggyakrabban itt is a labiális fogfelületet érinti. Legrövidebb úton megközelíthető a fogbélür a korona lingvális homorulatából. A gyökcsatorna gyakran osztott (60. ábra b). Mezio-disztális síkban (60. ábra c) a fogbélür meziális és disztális fala vékonyabb, mint a labiális és lingvális és itt is a meziális gyengébb a disztálisnál. a b c 60. ábra (Loos).
