Szabó József dr.: Gyakorlati fogászat (Budapest, 1914)

Az állandó fogak tüzetes bonctani leírása

14

Az állandó fogak tüzetes bcnctani leírása.

34. ábra. Alsó I. (baloldali) kis őrlőfog bukkális felszíne (Turner).

36. ábra. Alsó I. (baloldali) kis őrlőfog meziális

felszíne (Turner).

meziális felszín (36. ábra) szabálytalan négyszög, csupán a marginális él jól kifejezett; általában domború, a nyakon lapos. A disztális felszín (37. ábra) kevésbé domború.

Az alsó kis őrlőfogaknak rendszerint egyetlen gyökerük van ; ez kerek, és rendszerint csupán a nyald részen nagyobb a bukko-ling- vális átmérő.

Felső nagy őrlőfogak. A fogazat legnagyobb és legerősebb tagjai; mindig többcsücsküek és mindig több gyökerük van. Koronájuk kockaalakú és az öt felszín legömbölyített sarkokkal 35. ábra. Alsó I. (tal- megy át egymásba. oldali) kis őrlőfog língváiís

Felső I. nagy őrlőfog rágó felszíne (Turner).

felszíne (38. ábra) szabálytalan romboid; meziális és disztális élei csaknem egyenesek és egymással párhuzamosak; a bukkális és lingvális élek görbültek ; a mezio-bukkális és diszto-ling'vális szögletek elég élesek, a diszto-bukkális és mezio-lingvális szögletek legömbölyítettek. A felszínen rendszerint 4 csücsök, 4 marginális dudor, két árok és nehány mélyedés van. A csücskök közül a mezio-bukkális közel a fog meziobukkális szögletéhez jól kifejezett; csúcsáról 4 dudor ereszkedik alá: a bukkális, mely a bukkális felszínen folytatódik, egy háromszögalakú dudor, mely a centrális árokban ér véget, és meziálisan és disztáhsan egy-egy zománcdudor, melyek részei a korona bukkális és meziális éleinek. Az alig keskenyebb diszto-bukkális csücsökről is 4 zománcdudor indul el: a bukkális a bukkális felszínre jut, a meziális és disztális a bukkális élben vész el, míg a negyedik dudor a mezio-lingvális csücsökről elinduló dudorral egyetlen ferde zománcdudort alkot. A aiszto-lingvális csücsök a legkisebb és legömbölyített ; a csücsökről csak két dudor ereszkedik le : egy meziális és egy lingvális. A mezio-lingvális csü-