Szabó József dr.: Gyakorlati fogászat (Budapest, 1914)
Az állandó fogak tüzetes bonctani leírása
Az állandó fogak tüzetes bonctani leírása. 15 38. ábra. Felső I. (baloldali) nagyőrlő rágófelszíne (Turner). 37. ábra. Alsó I. (baloldali) kis őrlőfog disztális felszíne (Turner). csők gyakran a legszélesebb az összes csücskök közül; a csücsökről dudor vonul a meziális marginális élhez és a lingvális marginális élhez. A csücsökről erősen kifejlett zománcdudor indul el továbbá a diszto- bukkális csücsökhöz is, és az onnan eredő, hasonló irányú dudorral együtt alkotja a ferde zománcdudort. Lingvá- lisan a mezio-lingvális csücsök minden átmenet nélkül megy át a korona lingvális felszínére és bukkálisan a centrális árok falát alkotja. Sokszor egy ötödik csücsök is van a koronán, mely a korona lingvális felszínéről emelkedik ki, közel a mezio-lingvális szöglethez, a mezio-lingvális csücsök alapján, melytől kis árok választja el. Ez a járulékos (Carabelli-féle) csücsök azonban sohasem éri el a rágó felszínt. Gödrök és árkok a rágó felszínen. A centrális árok a mezio-bukkális, diszto-bukkális és mezio-lingvális csücskök között van. Az árokból rendszerint több barázda indul: egy, amelyik a meziális marginális élt átszelve a meziális felületre jut, egy másik bukkális barázda, mely elválasztja a mezio-bukkális csücsköt a diszto-bukkális csücsöktől és reáterjed a korona bukkális felszínére, végül egy kevéssé kifejezett disztális barázda, mely a ferde zománcdudor felett vonul disztális irányban. Legállandóbb e barázdák közül a bukkális. A disztális árok keskenyebb az előbbinél, a diszto-bukkális és diszto-lingvális csücskök között van, párhuzamos a ferde zománcdudorral és elválasztja attól a diszto-lingvális csücsköt. A bukkális felszínt (39. ábra) 4 él határolja: a rágó él szabálytalan és jól kifejezett: a bukkális marginális zománcdudor és a két bukkális csücsök alkotja; a cervikális él mindig 39. ábra. Felső I. (baloldali) nagyőrlő bukkális felszíne (Turner).
