Szabó József dr.: Gyakorlati fogászat (Budapest, 1914)
A fogszú (caries dentis) - A fogszú gyógyítása az elpuszult fogszövetek pótlása nélkül
A fogszú (caries dentis). 99 A száj megvilágítására kétségenkívül a természetes világítás a legkedvezőbb. A szórt napfényt tökéletesen helyettesíteni mesterséges fénnyel alig lehet. A beteg is a legszívesebben tűii és a műtő szemét is a legkevésbé fárasztja. A mesterséges megvilágításra vetítőkkel ellátott készülékeknek egész sora szolgál. A fogszú gyógyítása az elpusztult fogszövetek pótlása nélkül. Régebben, amikor az elpusztult fogszövetek pótlására csak kezdetleges és eredményeket alig nyújtó eljárások voltak ismeretesek, gyakran iparkodtak gátat vetni szúvas folyamatoknak oly eljárásokkal, melyek után a fog elpusztult részeit nem pótolták. E célra két mód állt és áll ma is rendelkezésünkre: 1. A szúvas góc elreszelése (elcsiszolása); 2. a szúvas folyamat megállítása vegyi hatásokkal. 1. A szúvas góc elreszelése (elcsiszolása). Régebben is (de ma is tökéletesebb eszközeinkkel) ott végezhető talán néha sikerrel, ahol alkalmas helyen, csak kezdődő folyamatokról van szó és a szövethiány aránylag csekély: pld. felső, alsó metszőfogak érintkező felületein. Ilyenkor a fogak érintkező felületét kézi-reszelővei (ma fúrógéppel hajtott szeparáló kövekkel) addig reszerelték, amíg a szúvas góc, amely még csak igen csekély szövethiányt okozott, el nem tűnt. Természetesen a fogak között így (esetleg széles) rés támad, a reszeléssel nemcsak a szúvas gócot, de a fogak érintkező felületein lévő ép fogszövetet is lereszelünk és nagyon sok esetben később a caries recidiva még nagyobb területeken pusztít, mint előbb. Az eljárás egyébként esztétikai szempontból sem kielégítő. 2. A vegyi hatások közül valamelyes eredményt talán csak az argentum nitrikummal való kezelés nyújtott és nyújt. A ('Zahnarzt» J846. évi decemberi számában ajánlja már az ezüstnitrát alkalmazását oly fogakon, melyeken a nagyon előhaladt szuvasodás a fogkoronát már csaknem egészében elpusztította és amely esetek, — már az akkori idők — konzervatív kezelésére alkalmatlanok voltak. Az argentum nitricum hatását szúvas fogszövetre fejezi ki a közlés ezen mondata: «... wodurch man wenigstens der Caries Einhalt thut». 1889-ban Stebbins hívta föl újra a figyelmet e szerre különösebben tejfogakon. E fogakon Clark (1899), Chupein, Shanasy (1898) is jó eredménnyel használják. Én 1902-ben megállapítottam az arg. nitr. hatását szúvas dentinben. Az arg. nitricum a porcszerüen fellágyult, szúvas dentinben, a tágult dentincsatornákba elég mélyen behatol, a fehérjét (mikroorganizmusok) lecsapja és így a folyamatnak (egy időre legalább, amíg újabb baktérium termelte savhatás érvényesülhet) gátat vet. Hátránya, hogy a szövetek teljesen elfeketednek. Ott, ahol valamely külső okból tömés nem végezhető, különösen gyermekeken, tejfogak szúvasodásakor, ahol különben is esetleg csak aránylag rövid időre kell a fogat megtartanunk, ma is kielégítő eredménnyel használhatjuk az arg. nitrikumot a szúvas folyamat meggátlására. 7*
