Szabó József dr.: Gyakorlati fogászat (Budapest, 1914)

A fogszú (caries dentis) - Hajlamosító körülmények

94

A fogszú (caries dentis).

Pflüger (1898) összeállításában a tejfogak közül leggyakrabban beteg : a II. nagy őrlő alul, ezt követi a II. nagy őrlő felül; az I. nagy őrlő alul ; végül az I. nagy őrlő felül. A metsző- és szemfogak közül leggyakrabban szúvasok a felsők. Állandó fogakon e sorrend a következő : I. nagy őrlő alul; I. nagy őrlő felül; II. nagy őrlő alul; II. nagy őrlő felül; II. kis őrlő alul; II. kis őrlő felül; I. kis őrlő alul; III. nagy őrlő alul; III. nagy őrlő felül; szemfog felül; oldalsó metsző felül; középső metsző felül; szemfog alul; középső metsző alul; oldalsó metsző alul. Összesen 3318 fog a felső és 5290 az alsó fogsoron. A metszőfogak fogszúszázaléka nőkön tetemesen nagyobb, mint férfiakon.

Steffen (1899) adatai szerint 450 közlegény 13.377 foga közül szuvas volt 1833 = lS^Oo/o és pedig: 3586 metszőfog közül szuvas 159 = 4*43°/0; 1791 szemfog közül 42 = 2-34% ; 3508 kis őrlő közül 322 = 9,17°/o; 4492 nagy őrlő közül 1310= 29‘ll°/0. Körner (1899) vizsgálataiból kiderült, hogy a leánygyermekeknek jobb tejfogaik, de rosszabb állandó fogaik vannak, mint a fiúknak. Port (1899) kideríti, hogy a rágásra nézve elvész a kis őrlők több mint ötödrésze, a nagy őrlőknek pedig több mint a fele.

Westergaard (1900) közli a Haderup által kezdeményezett és Kopenhága iskolásgyermekeiről gyűjtött adatokat. Egy iskolaév alatt minden egyes tanuló fogainak száma 4-el szaporodik. E tekintetben a leányok 4/2 évvel a fiúk előtt vannak. Átlagban egy gyermekre 4—7 szuvas fog jut. Kimutatja az összeállítás az angolkór, vérszegénység, jól tápláltság stb. hatását a fogazatra, Steffen (1903) vizsgálatait következőkben adjuk: Döre helység iskolájában: 152 (6—15 éves) leánygyermek 2203 állandó foga között beteg 241 (10'5°/0); 1268 tejfoga között beteg 657 (52,0°/0); 131 fiúgyermek 1779 állandó foga között beteg 156 (9%); 1253 tejfoga között beteg 533 (42‘5°/o).

A fogféleséget illetőleg:

Leányokon :

1145 metsző közül beteg

627 szemfog « «

1110 kis őrlő vagy tejőrlő « «

558 I. állandó nagy őrlő « «

131 II. « « « « «

____ 112 = lO-Oo/o

......... 90 = 14-3 «

......... 500 = 45-0 «

_____ 194 = 35-0«

_... 2 = l-5«

F

iúkon:

995 állandó metszőfog közül beteg.................

508 « szemfog « cc ................

9

68 kis őrlő vagy tej nagy őrlő közül beteg

455 I. áll. nagy őrlő közül beteg ... —_

10

6 II. « « « « « ..............

7

6 = 8-0«/o 64 = 13-0« 411 = 42-4 « 129 = 28-3 « 9 = 8-5 «

Ebersole (1904) annak okát, hogy nőknek rosszabb a fogak, mint a férfiaknak, több körülménynek tudja be. Ezek szerinte : kevesebbet tartózkodnak szabad levegőn, több cukrot fogyasztanak, fizikailag gyengébbek. Terhesség, laktáció, menstruáció mind hajlamosítanak fogszúra.

Bunting (1909) szerint az összes észlelt 2068 szuvas fog közül 1167 felső fogakra, 901 alsó fogakra esik.

1911 elején jelent meg a «Departement of Publice Instruction» (New South Wales) kék könyve, mely szerint fiúk állandó fogainak 16%-a, tejfogainak 29%-a volt szúvas, leányok állandó fogainak 19%-a, tejfogainak 35°/0-a szúvas.

A nemre vonatkozóan mondhatjuk, hogy a női nem hajlamosabb a fogszúvosodásra, mint a férfi. (Magitőt 25% különbséget talált a férfiak javára; Röse szerint fiúkor) a fogszú %-a 26,leányokon 26’2 ; Greve szerint 3%-al több a leányokon á fogszú, mint fiúkon).