Steiner Pál dr.: Sebészeti műtéttan (Budapest, 1916)

Műtétek a vérereken - A) Általános rész - II. A végleges vérzéscsillapító eljárások

31

vérzést fokozzuk. A lekötést finom selyemmel eszközöljük A lekötésnek feszesnek kell lenni, hogy a vérnyomásnak ellen tudjon állani.

Szövődmények az érlekötés után.

1. Az utóvérzéá. Ha a fonál az érről lecsúszik, beáll az utóvérzés. A fonál lecsúszliatik:

a) ha a fonalat a csomózásnál nem feszítettük és húztuk meg kellőleg ;

b) ha a fonállal túlnagy erőt fejtünk ki, hogy a fonál az eret átvágja;

c) ha az eret a kikészítésnél a lekötéstől centrálisán megsértettük.

Ezen lehetőségek elkerülése céljából az eret csak a szükséges területen szabad a hüvelyétől kikészíteni, a lekötést kellő technikával, sebészi csomóval kell végezni, a csomóba a szomszédos szöveteket nem szabad befogni.

2. Az ellialáó. Nagyobb verőértörzsek lekötését a megfelelő véreloszlási terület elhalása követheti. így pl. a közös fejverőér lekötése után agylágyulást (emollitio), a combverőér lekötése után bizonyos százalékban az alsó végtag elhalását észlelték. Az nlhalás gyakoriságát a részletes részben az egyes verőerek lekötésének tárgyalásánál ismertetjük.

3. Az érvarrat.

Érsérülésnél a vérzéscsillapítás egyik legújabb módszere a sérült érnek varrása. Míg azelőtt minden esetben a sérült érnek lekötését végeztük, csak gyüjtőerek oldalsérüléseinél kíséreltük meg az oldalligaturát vagy az oldalvarratot, ma már az ér harántsérüléseinél is joggal végezzük a varrást. A sikerült érvarrásnak jelentősége ép abban áll. hogy ezzel az érlekötés legsúlyosabb szövődményét, az elhalást, elkerüljük.

Az érvarratnak többféle módszereit ismerjük, de bármely methodust alkalmazzuk is, meg kell felelni a jó érvarrat teltételeinek.

A jó érvarrat feltételei.

1. A varrat legyen elég sűrű és erős, hogy a vérnyomásnak ellenálljon ;

2. a varrat az ér űrterét csak kevéssé szűkítse ;

3. a varratok helyén ne képződjék sem fali, sem obturáló thrombus.

Ezen feltételeknek megfelelünk, ha a varrásnál Jegek szerint a következő elveket követjük :

1. A vérér intimája csak intimával kerüljön érintkezésbe, ezek szorosan és pontosan adaptáltassanak, mert ha a véráram a vérér más rétegével (adventitia és media) érintkezésbe kerül, úgy könnyen thrombus képződhetik.

Ezért az érnek adventitiája és a periadventitiális szövet le