Steiner Pál dr.: Sebészeti műtéttan (Budapest, 1916)

Műtétek a vérereken - A) Általános rész - II. A végleges vérzéscsillapító eljárások

32 választandó, hogy az adventitia az intimával ne érintkezzék. Ügyelni kell, hogy az endotheliumot eszközzel meg ne zúzzuk. 2. A varrás helyén a vérér űrterét ne szűkítsük, mert a vér­keringés megnehezítése az endothelium szükségképeni sérülésé­vel a thrombus képződését elősegíti. 3. A vérerek nem kerülnek érintkezésbe olyan anyagokkal, amelyek a vér megalvadására vezethetnek. Ezért mindenféle anti- septicum (alkohol, szublimát stb.) kerülendő úgy a kéz csírtala- nításánál, mint az eszközök és tónál sterilizálásánál. Tehát szi­gorú asepsis és semmi antisepsis. 4. Sem a vérér belseje, sem a varrásnál használt eszközök szövetnedvvel ne érintkezzenek, mert a szövetnedvnek bejutása az érlumenbe a véralvadást elősegíti. Ezt elérjük úgy, hogy igen finom tűket és igen finom selymet használunk a varráshoz. Dur­vább tű és selyem közvetlenül is elősegíti a szövetnedvnek be­jutását, másfelől a durva fonál drain szerepével bír, mely a szövetnedvet bevezeti az ér űrterébe és a vérlemezek lerakódását s így a rög képződését elősegíti. 5. A fonálnak szövetnedvvel való érintkezését legbiztosabban elkerüljük, ha a fonalat kellően izoláljuk. Ezt elérjük oly módon, hogy a fonalat paraffinum liquidummal vagy vaselinolajjal im­pregnáljuk. A paraffinum ugyanis meggátolja, hogy a fonál a külső érrétegek nedvével érintkezzék és a keringő vér a fonállal közvetlenül érintkezésbe jusson. 6. A varrat vérfelenített ereken végzendő. Végtagon a vér- telenítést EsMARCH-féle leszorítással érjük el. Ha a leszorítás nem alkalmazható, úgy az ér időleges elzárását legcélszerűbben a HöPFNER-féle érszorítóval vagy Smith szerint gummival borított érfogóval, vagy a CARREL-féle serre-fine-nel érjük el. A leszorított részből minden vérrészlet eltávolítandó, hogy rögösödés ne kép­Az érvarrathoz szükséges eszközök. 1. Tűk. A tű síma, igen hegyes legyen. A tű fokán a nyílás akkora legyen, hogy a tű vastagságának megfelelő fonál befűz­hető legyen, hogy a fonál a tü által ejtett sebzést teljesen ki­töltse. Felületes, vékony erek varrására a KiRBY-féle (London) 14—16. sz. tűket használjuk. \A tűk lehetnek egyenesek (Haertel, Breslau) vagy hajlítottak, az ú. n. ÜEGER-féle kerek tűk (Leiter. Wien). 2. Fonál. Fonálnak legcélszerűbb a legfinomabb óelyem (Lépine, Lyon), amelyet 000000, 000 és 0 vastagságban gyárta­nak. Használnak női hajózált (Guthrie), lóózőrt (Eden) és gyapjú- Azált (Carrel). 3. Éráborító. Leggyakrabban használjuk a HöPFNER-féle ér- szorítót (73. ábra), vagy a CARREL-féle serre-fine-t (74. ábra); hasz­nálat előtt mindegyiknek leszorító része gummival húzandó át. 4. Igen finom cóipők (pincette). 5. Igen finom ollók. 6. Igen finom végű tűfogó, amely a kerek tűt szorosan fogja és a tűt nem töri.

Next

/
Thumbnails
Contents