Steiner Pál dr.: Sebészeti műtéttan (Budapest, 1916)
Műtétek a nyakon - Az intubatio
286 A műtét menete a következő : Hosszmetszés a gyűrűporc alsó szélén kezdőelőleg az incisura jugularis sterniig. A fascia átmetszése után látjuk a linea mediana alba colli-t. mellette a fascián íutó lefelé vastagabb v. subcutaneae colli anteriorest. A m. sterno- hyoideit tompán oldalra kampóztatjuk, az isthmus gland, thyreoideae alsó széle alatt tág venaplexus (plexus thyreoideus impar) van jelen, amelynek képzésében a v. mediana colli, v. jugularis ant., v. thyreoidea inf., ramus anastomoticus vesznek részt. Lefelé még az art. thyreoidea ima (anomalis ág az aortaívből) az art. anonyma magasabb felkanyarodása (gyermekeknél), thymus (gyermekeknél), mediastinalis előboltosuló zsírszövet takarhatják a tracheát. A fascia colli media tompa szétfejtése vagy vájt szondán óvatos átmetszése után az isthmust retrofascialisan tompán felfejtjük és tompa kampóval felfelé kampóztatjuk, a jugulumból előboltosuló zsírszövetet, vénákat tompán lefelé tartatjuk, a légcsőporcoknak meztelenen kell feltárva lenniök, mielőtt a légcsövet megnyitnók. Pontos előzetes vérzéscsillapílás, a légcső rögzítése, megnyitása stb. hasonlóan történik, mint a felső légcsőmetszésnél. Gyermekeknél a tracheotomia inf. technikája egyszerűbb, mint a tracheotomia sup.-é. Gyermekeknél ugyanis az isthmus és a sternum közti távolság relative nagy. a légcső nem fekszik olyan mélyen, mint felnőtteknél ügyelni kell azonban az a. anonymara, mely a felső sternalis szél felett a légcsőre kanyarodik. Intubatio. Intubatio alatt értjük azon vértelen sebészi beavatkozást, melynél a szájon át fémcsövet (tubus) vezetünk a gégébe, hogy ezzel a levegő bejutását a légutakba biztosítsuk. Az intubatio főjavallata a larynxcroup. Ellenjavallatai: 1. a cavum nasopharyngeale teljes elzáródása, 2. nagyiokú oedema glottidis, 3. retropharingealis tályoggal szövődött croup. Intubatiót csak állandó orvosi felügyelet esetén lehet végezni. Az intubalióhoz szükséges eszközök (0 Dwyer a következők: 1. Szájtátó, 2. hat különböző kaliberű canule, (I—VI. szám), 3. introductor (intubator), 4. extractor (extubator). Szájtátó gyanánt az O’Dwyer-félét használjuk (399., 400. ábra). A canule (tubus) fémből (aranyozott, bronz) készül, felső végén hátrafelé kiszélesedő pereméje van, amellyel az álhangszallagokra és a regio interarytsenoidea-ra támaszkodik. A canule átmetszete ovalis. A peremén oldalt kis ük van, amelybe biztosíték gyanánt hosszú fonalat fűzünk. A canule-be illik az obturator, amely alsó végén kis gömbben végződik, felső vége az introductorral áll összeköttetésben. Az introductoron kívül levő emelő útján az intubator a canule-ből kivehető. Az extractoron kívül levő emelő lenyomása által a canule-be vezetett extractor szárai szétnyílnak, a tubust rögzítik és a tubus kiemelését lehetővé teszik Az intubatio technikája. A beteg gyermeket ölbe fogat
