Smith Edward: A tápszerek (Budapest, 1877)
I. rész. Szilárd tápszerek - I. szakasz. Állati tápszerek - a) Nitrogéntartalmúak
70 SZILÁRD TÁPSZEREK. A hulladékoknak a test súlyához való aránya, mindenfajta állatnál más, mint azt a következő tábla mutatja : 17. 8z. Százalék Nem hizlalt ökör .. . Test 59-3 Hulladék 38-9 Hízott ökör ............. 59-8 38-5 Hízott iiszö ............ 55-6 41-3 Hízott borjú ............. 631 33-5 Nem hizlalt juh ........ 534 45-6 Félhízott juh ......... 59 40-5 Igen kövér juh ........ 641 35-8 Nem hizlalt disznó .. 79-3 18-8 Hízott disznó ........... 83-4 16-1 f így kitűnik, hogy az állat súlyának egy harmada rendesen hulladék, és mint hús nem adatik el. Egyes állatoknál pedig a test súlyának fele csupa hulladék. Legnagyobb a hulladék mennyisége a juhnál, legkisebb a disznónál; a szélső határa vágó-marha súlyának egy hatoda és fele. Ebből azonban nem kell azt következtetni, hogy a hulladék mint tápszer értéktelen, vagy hogy azt csak imígy-amúgy használnák el; van ennek is tápláló értéke, noha nem annyi, hogy úgy lehessen megfizetni, mint a húst. íze is sajátszerű s nem olyan mint a húsé, úgy hogy e hulladékokat inkább a szegény mint a gazdag ember fogyasztja. A különböző állatoknál, melyek eleségiil használtatnak, ha az összes hulladékot veszszük, azt találjuk, hogy azokban a nitro- génes összetételek aránya nagyobb, mint a levágott állat többi testrészeiben, nevezetesen 17.2 százalék 13.5 százalékkal szemben, míg a zsír aránya kevesebb, névleg 21 szemben 34.4 százalékkal. A sóknak százaléktartalma az állat mindkét részében egyenlő, azaz 3*7 százalék a törzsben és 3 százalék a hulladékban. Nem lehet azonban úgy felvenni a dolgot, hogy minden része alkalmas lenne tápszerül az embernek, és megjegyzendő, hogy benne a nitrogéntartalmú rész kevésbbé tápláló, mint a húsban, mert nagyobbrészt enyvből és chondrin-ból áll.
