Smith Edward: A tápszerek (Budapest, 1877)

I. rész. Szilárd tápszerek - I. szakasz. Állati tápszerek - a) Nitrogéntartalmúak

ÜRÜ-, BÁRÁNY-, ŐZ- ÉS TEVEHÚS. 51 Mindez nagyon változik a juhtenyésztés szerint. így a he­gyi juhnak húsa kevéssé kövér és főzés után keveset veszít* sú­lyából, míg a leicestershire-i tenyész-juhnál aránylag sok a zsír és főzés után sok a súlyveszteség. A lincolnshirei és leicesteri vegyes tenyész-juhot Anglia közép tartományaiban aránylag sok sovány húsa miatt nagyra becsülik; míg Londonban és szomszédságában az úgynevezett South-Down-t tartják többre, húsához képest aránylag cse­kély csontja és igen finom íze miatt. A főzés alatti veszteség változik a juh elesége szerint is, legkevesebbet akkor, ha repczepogácsával vagy száraz eleség- gel tartják. Egy kilo főtt ürühús összetétele egyre-másra a szokásos arányú zsírral a következőkép vehető fel: Ha egy ürüczomb-darabot veszünk különválasztott csontja és zsírja nélkül, összetétele nem sokat különbözik a főtt sovány marhahúsétól, sőt talán valamivel több nitrogén-tartalom van benne. A nyers ürühús közép-százalékos összetétele a következő: Szén 41.45, a szabad hydrogént is mint szenet számítva 55.18, nitrogén 2.0, ezenkívül az oxygén és hydrogén olyan arányban, mint a hogy a vizet alkotja. Egy kilo nyers ürühúsban 486 gramm szén, 26 gramm nit­rogén van; ha pedig a szabad hydrogént is hozzászámítjuk a szénhez, mennyisége egy kilóban 684 grammra emelkedik. Az ürühús megemésztésére szükséges idő három, egész há­rom és egy negyed óra. Mivel az elhullott juhokat Skótország északi részében gyak­ran használják, kívánatos, hogy közelebb szemügyre vegyük 4* 13■ sz. Szén gramm 530 Nitrogén gramm 32 Az elhullott juh.

Next

/
Thumbnails
Contents