Smith Edward: A tápszerek (Budapest, 1877)

I. rész. Szilárd tápszerek - I. szakasz. Állati tápszerek - a) Nitrogéntartalmúak

MARHAHÚS ÉS BORJÚHÚS.

47

Ha, mint könnyen lehetséges, a folyadékot, melyben a húst főzték, megtartják és a marhahússal együtt használják el, minden kilogramm húsra még 81.5 gramm szén és 3 gramm nitrogén esik a sókon és más terményeken kívül, úgy hogy az egy kilogramm marhahúsból kapott szén és nitrogén tényleg ugyanaz, akár főzik akár sütik a húst.

Ha olyan darab marhahúst választunk ki, mely kövér- jétől meg van szabadítva, a következő számok adják egy kilo húsnak főzés utáni veszteségét, valamint a főtt hús és leves

összetételét.

11. sz1 kilo friss marhahús főzés alatt veszít 30 százalékot.

Szén Nitrogén

grammban grammban

1 kilo főtt,sovány marhahúsban van.. .. 540 36

A belőle kapott húslében ...................... 60 8

A

z én kísérleteimben (Phil. Trans. 1859) 140 gramm marhahúsnak, mely főzés után 93 grammra csökkent, az volt a hatása, hogy a kilélekzett levegőben perczenként 0.5 grammal növelte a szénsav mennyiségét.

Egy gramm nyers, sovány marhahús a testben elégve annyi meleget fejleszt, a mely elegendő 1,4 kilo víznek hőmérsékét 1 fok Celsiussal emelni; ez pedig annyi munkának felel meg, amennyi 0,4 kilogrammnyi súlyt 1 meter magasra bír felemelni.

Dr. Beaumont kimutatta, hogy a marhahús megemésztésére

egész 3 óra sziikséges.

Egy kilo nyers marhahúsban a széntartalom 400 grammot, a nitrogéntartalom 30 grammot tesz ki; lia pedig a szabad hydrogént a szénhez számítjuk, a szén mennyisége 537 grammra rúg.

Borjúhús.

A borjút eladásra a különböző országokban, sőt ugyanazon ország kfilönböző vidékein is, különböző korában vágják le. Az európai continensen rendesen hat, egész kilencz hónapos