Smith Edward: A tápszerek (Budapest, 1877)

I. rész. Szilárd tápszerek - I. szakasz. Állati tápszerek - a) Nitrogéntartalmúak

A KÖVÉR ÉS SOVÁNY HÚS. ALKATRÉSZEI ÉS TULAJDONSÁGAI. 43

fontos megkülönböztetni a kövérjét a soványkától, és úgy az egyes búsdarabnak, mint az egész állatnak tápláló elemei arányban állanak azzal, mikép van bennük a sovány a kövérrel combinálva. A zsír csupán melegképző, míg a hús melegképző és búsképzö is; és a különbség e tekintetben a kettő között az, hogy a zsírban nitrogén nincsen, míg a sovány húsban van.

Mivel e kérdés a következő lapokon gyakran fel fog merülni, talán helyén leend itt, azokat megelőzni és külön-kiilön meghatározni a zsírnak és a sovány húsnak alkatrészeit.

A zsír, ha egészen víztelen, csak három alkatrészből áll, nevezetesen szénből, oxygénből és hydrogénből, 100 részben a következő arány szerint:

8■ 8Z.

C. 77. 0. 11. H. 12.

Midőn a zsír szétbomlik a testben, ez elemek úgy egyesülnek, hogy a szén az oxygén egyik részével szénsavvá válik, míg a hydrogén az oxygén másik részével vízzé lesz; azt a mi az oxygén-mennyiségből e czélra hiányzik, a belélekzett levegő pótolja ki.

A kövérjétől teljesen megszabadított sovány hús négy alkatrészből áll, nevezetesen nitrogénből szénből, oxygénből és hydrogénből, melyeknek egymáshoz való aránya csaknem azonos a fehérje hasonló alkatrészeivel, melyekről később fogunk szólani.

Az utóbbi három elemnek már a zsírnál felemlített egyesülésein kívül, a nitrogén a hydrogénnel ureummá és egyéb oly vegyületekké egyesül, melyek a szervezetből kiküszöböltetnek és utoljára ammóniává változnak át.

Miután meleg minden vegyi egyesülésnél keletkezik, világos, hogy úgy a zsír, mint a hús melegképzö; mivel azonban a nitrogén válik a testben a hús alkatrészévé, ez elemet a sovány hús képes csak szolgáltatni, nem pedig a zsír; s ilyeténképen az előbbi a húsképző, nem pedig az utóbbi. Nem kell azonban feltenni,