Smith Edward: A tápszerek (Budapest, 1877)

I. rész. Szilárd tápszerek - I. szakasz. Állati tápszerek - a) Nitrogéntartalmúak

38

SZILÁRD TÁPSZEREK.

Három rész van a csontban, mely mint eleség figyelembe veendő. A kemény középrész a hosszú velöscsontoknál, a lapos csontoknak szivacsos szerkezete és a csontoknak porczos végei az ízületeknél.

A kemény csontszárt egyszerű főzés útján nem lehet táplálék gyanánt használni, mivel a főzés nem képes elbontani. Ha a gelatint a csontból ki akarjuk vonni, kívánatos, hogy a csont a főzés előtt megőröltessék. A velő ellenben, zsírtartalmánál és kellemes ízénél fogva, igen értékes és tápértéke egyremásra any- nyira becsülhető, mint felényi súlyú vajé. A szivacsos csontokat előbb nagyjában össze lehet darabolni, és azután zárt edényben forró vízzel tizenkét, vagy huszonnégy órán át digerálva, szétmállasztani. Az ily csont likacsaiban olyan folyadék van, mely vízből, zsírból, nitrogéntartalmú és ízes anyagokból áll, melyek mindanynyian értékes és kellemes pótlék gyanánt szolgálnak az eledelekhez, úgy, hogy ezen csontok táplálékul legértékesebbek.

A csontvégek porczból állanak, és mivel fiatalkorban csak kevés csontanyag van bennök, főzéskor könnyen elfolyósodnak és táplálékul majdnem egészen használhatók, későbbi korban azonban erősen oda vannak tapadva a csont többi részéhez, és csontanyaggal telnek meg.

Az ökör- és borjú-csont porczainak, százalékos viszonyban, a következő alkatrészei vannak (Frémy).

6• 82.

C. H. N. 0.

Ökör

..................... 49-81 7-14 17-32 25-67

B

orjú ................. 49-9 73 17'2 25-6

V

ilágos tehát, hogy a csontoknak vegyi összetétele és tápláló értéke változik, a csont fajtája, kora és különösen a gond szerint, melyet a belőle nyerhető tápláló-anyag kivonására fordítanak.

Ha a szár- és czomb-csontokat apró darabokra fűrészelik és nyitott edényben 7 óráig főzik, súlyuknak 10°/o-át veszítik el, mely veszteség 9 órai főzés után 19 százalékra hág. A szivacsos csontok, mint a csigolyák, bordák és a lapos csontok 7—9 órai