Smith Edward: A tápszerek (Budapest, 1877)
I. rész. Szilárd tápszerek - I. szakasz. Állati tápszerek - a) Nitrogéntartalmúak
főzés után 16—24 százalékot vesztenek. A sulyveszteség az oldékony anyag mennyiségét, s általános értelemben a tápláló anyagok mennyiségét jelenti. F. Manning úr e tárgy felett egész sorozat cliemiái vizsgálatot bocsátott rendelkezésemre, melyek eléggé mutatják, bogy mennyivel több igazi tápértékök van a csontoknak, mint a bogy azt közönségesen gondoljuk, és bogy így használatba kellene venni ezeket, mind azoknak, kik nem akarják, és a szegényeknek, kiknek nincs módjokban az eleséget pazarolni. Ha a közönséges lapos csontokat, mint a borda, lapoczka, előbb össze- elegyítjiik, 18 órai forró vízben való kellő digerálás után azt találjuk, bogy azok minden kilóra 96 gramm szenet és 2§ gramm nitrogént szolgáltatnak. X szárcsontok még nagyobb tápláló értéket adnak, nevezetesen 104 gramm szenet, és 3,6 gramm nitrogént. Ha ezt egy kilo marhahús alkatrészeivel összehasonlítjuk, azt találjuk, hogy ennek szén-tartalma körülbelül 3 kilo szárcsont szén-tartalmával, nitrogén-tartalma pedig 6 kilo ugyan olyan csont nitrogéntartalmával egyenlő, úgy hogy a csontoknak tápláló értéke, a marbabuséval egybevetve, a szénre nézve annak egy harmadára, a nitrogént illetőleg pedig annak egy hatodára becsülhető. A KÖVÉR ÉS SOVÁNY HÚS ALKATRÉSZEI ÉS TULAJDONSÁGAI. 39 IV. FEJEZET. A KÖVÉR ÉS SOVÁNY HL~S ALKATRÉSZEI ÉS TULAJDONSÁGAI. Mindenféle büsnak megvan a maga sajátszerű íze, úgy bogv kiki saját szája íze szerint válogathat bennök. Ez főképen azon nedvektől függ, melyek a búsrostokban vannak, továbbá a zsírral egyesült kis mennyiségű ízanyagoktól, valamint azon olajos és zsíros anyagoktól, melyek a húsnedvvel vannak összeelegyedve. A jóféle búsnak bő, jó ízű, és meglehetősen zsíros leve van, maga pedig piros és pozsgás, a kevesebbet érő bús halaványabb és rostosabbnak látszik, és ke% éssé \ an meg a fajtájára jellemző íze.
