Smith Edward: A tápszerek (Budapest, 1877)
I. rész. Szilárd tápszerek - I. szakasz. Állati tápszerek - a) Nitrogéntartalmúak
A CSONT. 37 mi által a húsból sok zsír és húslé távolodik el, melyek azonban külön-külön kezelve tartatnak el. Elválik, vájjon a húst, melyből a nedvesség ki van nyomva, el lehet-e adni vagy eleségül használható lesz-e? A szó közönséges^ értelmében az már nem hús. III. FEJEZET. A CSONT. Hogy a csontnak mint eleségnek értéke van, nem új felfedezés, mivel a borjú csuklócsontjai, a velő vagy a velőcsontok már régóta eleségnek tekintetnek, azonban az a tápláló anyag, melyet belőle szorgos eljárás lítján ki lehet vonni, csak az utóbbi években nyert kellő elismerést. A csontnak lényegileg két állománya van, t. i. a gelatin, mely gyenge sósavba való áztatás által nyerhető belőle, és ásványanyagok, melyeket a gelatin elégetése által lehet különválasztani, és mind a kétféle alkatrész oly nagy mennyiségű, hogy akár egyik, akár a másik alkatrész távolíttatik el, a csont alakja megmarad. A kiszáradt ökörcsontban 100 részben következő vegyi alkatrészek vannak: .5. sz. Gelatin .................................................................. 33'30 Phospliorsavas mész ......................................... 57‘35 S zénsavas mész ............................................... 3'85 P hosphorsavas magnésia ................................. 2’05 N átron és ehlórnátrium ..................................... 3‘45 T ehát a kiszáradt csont súlyának egy harmada nitrogéntartalmú anyag, a mely ha kivonatik, táplálék gyanánt használható. Ez aránylag sokkal nagyobb mennyiség, mint a mennyi a friss kenyérben vagy búsban találtatik. Ezen alkatrészeken kívül azonban a friss csontokban még más anyagok is vannak, melyeknek nagy értékük van a táplálás szempontjából. Olaj, nitrogénes nedvek, ízes anyagok, melyek a különböző fajú csontok szerint változók.
