Smith Edward: A tápszerek (Budapest, 1877)
I. rész. Szilárd tápszerek - I. szakasz. Állati tápszerek - a) Nitrogéntartalmúak
A HÚS ÉS A HÚSFŐZÉS LEÍRÁSA. 19 míg a vénebb és jól táplált állatok húsa tömöttebb és teljesebb ízű és nitrogénben dúsabb. Az előbbi lehet ugyan finomabb ízű, de az utóbbi táplálóbb. Meg kell említenünk azonban, hogy két fajta hús van, melyek vegyi összetételökre nézve nem különböznek ugyan egymástól azonban tápértékük különböző. A hús rostját puszta szemmel láthatatlan vonalak szeldelik keresztül, úgy hogy valamennyi akarat alatt álló izom csíkos (5. sz. a); a szívben* és más oly izmokban azonban, melyek nem akarat szerint mozognak, nincsenek csíkos izomrostok (7. sz.), és akarat alatt nem álló izmoknak neveztetnek. Az utóbbiak szövete puhább mint a közönséges húsé, de nagyon rágós, úgy hogy ugyanazonos tápláló alkatrészei daczára még sem olyan tápláló mint a közönséges hús, és piaczi ára sem olyan nagy.-5. sz. Akarat alatt álló izom (csíkos). — 6. sz. Haránt átmetszet a telelő récze három izom rostjából. 7. sz. Akarat alatt nem álló izom (nem-csíkos). A húslé savanyú kémhatású, s nagyobb mennyiségben van a csíkos mint a sima rostban. Alkatrészei: Fehérje, casein, creatin, creatinin, sarcin, tejsav, inositsav, nehány illékony sav (hangya-, eczet-, vajsav), a vér festő anyagához hasonló lesték, és szervetlen sók, különösen chlóralkáliák és phosporsat as sók. * Szerző tévedésből említi itten a szívet is, melynek izomzata, noha az akarat befolyása alatt nem áll, csíkos izomrostokból van. ^ • a) Macska izom. b) c) Házi légy izom. D) Izomhüvely. e) Gömbölyű fénytörő részecskék. f) Hajszáledények. g) Az izommagvak eczetsavval kezelés után 'előtüntetve.
