Smith Edward: A tápszerek (Budapest, 1877)
I. rész. Szilárd tápszerek - II. szakasz. Növényi tápszerek - a) Nitrogéntartalmúak
LEVES NÖVÉNY-ANYAGOK. 191 vesebb baj következik használata után úgy, ha összemetéltetik és úgy eszi az ember mint más növény-ételt. Azt is mondják, hogy a héja és a beléből kijövő lé az egészségtelen; azonban kellő alap nélkül. A benne levő számos magvat tanácsos belőle kiszedegetni és a belét jól megrágni. A tök (Cucurbita) úgy a mérsékelt, mint a meleg égöv alatt rendkívüli nagyságra megnő. Angliában, mint konyhazöldséget, nem nagyra becsülik. Kissé ízetlen és szálkásságra hajlandó, és bizonyára nem lehet összehasonlítani a perzsiai tökkel vagy az ehhez hasonló növényekkel. A tök a 14-ik században Angliában közönséges használatban volt. A tengeri káposzta (Crambe maritima) * finom sőt kiváló jó főzelék, ha egészen megérett és jól meg van főzve. A rebarbara (Kheum) egy igen gyorsan növő és savanyus nedvet tartalmazó növény. Némelyek inye szerint ez a legkellemesebb az egész osztályban, melynek íze hasonló a pöszméte ízéhez, az almáéhoz vagy más gyümölcsökéhez, melyeket rendesen a lepényekbe szoktak használni és inkább a gyümölcsökhöz mint a közönséges kerti főzelékekhez lehet számítani. Nedve tetemes mennyiségű czukros anyagot tartalmaz és jó házibort ad. A rebarbarának jól ismert orvosi tulajdonsága gyökerében van; az angol rebarbara azonban mint gyógyszer nem hasonlítható össze a török rebarbarával. Nagy szorgalommal termelik és már is egész sereg válogatott fajtákat hoztak létre. London közelében a kertekben termesztett Rheum kora aratást ád és finom íze van. C) Gombák és zuzmók. Hogy miféle gombákat lehet biztosan megenni, a felett nagyon eltérők a vélemények; míg.némelyek csak igen kevésre szorítkoznak, mások azt hiszik, hogy csaknem valamennyit ártalom * Más néven Convolvulus soldanella. L.
