Smith Edward: A tápszerek (Budapest, 1877)

I. rész. Szilárd tápszerek - II. szakasz. Növényi tápszerek - a) Nitrogéntartalmúak

LEVES NÖVÉNY-ANYAGOK.

189

Ezek képezik a növényi ételek legutolsó tápláló osztályát. Ez az osztály talán nem annyira közvetlen tápláló eleméinél, mint inkább közvetve, és orvosi értékű sós nedveinél fogva értékes.

A közönséges használatban levő oly sokféle fajtáknak, mint a közönséges káposzta (Brassica oleracea) és varietásai, a brüsz- szeli bimbókel, a fodros kel, a vörös káposzta, a kárfiol, a spinát (Spinachia oleracea), a zsázsa (Nasturtium officinale) stb. vegyi összetételökre nézve különbözniük kell egymástól, azonban gyakorlati szempontból tökéletesen elég lesz, ha ez osztály mintájául a káposztát vesszük, melynek levelei eledelül használtatnak.

Anderson a közönséges káposztalevelek összetételében, százalékok, szerint a következő különbségeket találta:

Fiatal növény:

Érett külső

Érett belső

levelek

levelek

Víz

.....................................

.........91-8

9

11

94-4

Nitrogéntartalmú anyagok .

........ 2-1

1-6

0-9

Farost, mézga és czukor ..

50

4-1

A sók hamutartalma ........

........ 1-6

2-2

0-6.

Felvehetjük általánosságban, hogy egy kilo káposztában és vegyes főzelékben 60 gramm szén és 2 gramm nitrogén foglaltatik.

Ilyen anyagok egymagokban véve húzamossabban nem tarthatnák fenn az életet, amennyiben az ezekből táplálkozásra szükséges mennyiség az emberi gyomor határait és emésztő erejét túlhaladja; mindazonáltal a magok idejében igen kellemes és hasznos toldalékát képezik egyéb tápszereinknek.* E főzelékeket jól meg kell főzni; és még akkor sem emészthetök meg oly

* Az angol a főzeléket nagyon egyszerűen készíti; tulaj clonképen nem egyéb az, mint a megfőtt növény (pl. burgonya, répa, stb.) melyet minden lé nélkül szárazon adnak, úgy mint nálunk a marhahús mellé a burgonyát, ezért nem is lehet olyan tápláló, mint a mi zsírral, rántással készült főzelékeink. Az angol konyhának egyébiránt a főzelék, valamint a tészta árnyoldala. F.