Smith Edward: A tápszerek (Budapest, 1877)
I. rész. Szilárd tápszerek - II. szakasz. Növényi tápszerek - a) Nitrogéntartalmúak
LEVES NÖVÉNY-ANYAGOK. 187 Egy kilóban 50 gramm szén és 2 72 gramm nitrogén foglaltatik (Lawes és Gilbert). A megemésztésökre szükséges idő nagyobb, mint a hasonló czukortartalmú tápszereknél, sőt nagyobb mint a kenyérnél, nevezetesen 33/4 óra. Vannak más eledelül szolgáló növények is, melyeknek nincsenek gumóik, és a melyeket egyszerűen gyümölcsöknek vagy növényi tápszereknek lehetne nevezni; mivel azonban nyersen nem eszik, az utóbbiakhoz kell számítanunk és e helyen néhányat közülök felemlítenünk. A kenyérfa (Artocarpus incisa és más fajták), mely olyan nagyra nő, mint a legnagyobb cserfa, olyan gyümölcsöt terem, mely külsejére és tápláló sajátságaira nézve is annyira hasonlít a finom fehér kenyérhez, hogy ennek folytán kenyérnek nevezték el. Ez a fa vadon terem az indiai Archipelagus és a Csendes-tenger szigetein és fő élelmi czikkét képezi az ottani lakosoknak. Gyümölcse egyes vagy csoportos, körülbelül gyermekfej nagyságú; éretlen állapotában sűrű tejszerű folyadékot tartalmaz; érésének második fokán, vagyis ha érőfélben van, tartalma rostos és pépes, az érésnek harmadik fokán pedig szétfolyik és megrothad. Fejlődésének minden fokán meg lehet enni, e czél- ból azonban rendesen a második szakban szedik le. A kenyér-gyümölcsöt evés előtt rendesen megfőzik, egy e czélból a földbe vájt gödörben. Az egészet apró darabokra vágják és belsejét eltávolítván, a darabokat rétegenként egymásfölébe rakják és félóráig forró kövekre helyezik. Az egyes rétegek közzé levelek is vannak betéve. Ha egészen kész az evésre, kívül barna színű, belül pedig sárgás húsos államánya van, mely némileg a fehér búzakenyér beléhez hasonlít. Vegyi összetétele százalékokban a következő: 64. sz. Víz 63 Keményítő 14 Fehérje 3 Siker és farostok 19. A pizáng- vagy banán-fának (Musa paradisiaca) hosszú gyümölcsét úgy főzik, mint más növényi ételeket. E fa súlyra
