Smith Edward: A tápszerek (Budapest, 1877)
I. rész. Szilárd tápszerek - II. szakasz. Növényi tápszerek - a) Nitrogéntartalmúak
184 NÖVÉNYI TÁPSZEREK. lyebb hatása volt, mint a rizsnek. Két kísérlet alkalmával 250 gramm burgonya a kilélegzett szénsav mennyiségét perczenként 82 milligrammal, a belélegzett levegő mennyiségét pedig 854 köbcentiméterrel növelte. Az érütés és lélegzés kissé alább szállott. (Phil. Trans 1859.) Van még néhány növényi termék, melyek izökre és sajátságukra nézve a burgonyához hasonlítanak, és mint tápszerek nem állanak alább a burgonyánál. Ezek egyenként a következők : Az édes burgonya (Batatas edulis) nálunk ritkán használtatik, noha nem ismeretlen; mindennapi használatban van azonban Közép-Amerikában és sok más meleg tartományban, ahol a közönséges burgonya nem terem, vagy nem lehet kapni.* A manihot (Manihot utilissima) a miből a tápiókalisztet és részben az arrowroot-ot is nyerik, nem rósz helyettesítője a burgonyának; Közép-Amerikában és Indiában közönséges használatban van. A yarn (kenyér-gyökér, igname, Dioscorea alata) hasonló tápszer, és igen elterjedt. Különösen a négerek szeretik; az európaiak azonban nem tartják többre a burgonyánál. A Dioscorea batatas vagy a chinai yam-gyökérnek Fremy szerint a következő százalékos összetétele van: 58. sz. Víz 79'3 Keményítő 16 Nitrogén tart. any. 2‘5 Zsír stb. 1-1 Sók 1.1. A Dioscorea sativab&n mint Suerson mondja, 23 százalék kenyitő van : A közönséges articsóka (Cynara scolymus) és a csicsóka (Helianthus tuberosus) mind a mérsékelt, mind a forró égöv alatt jól ismert tápszerek és nagyon táplálók, akár egymagukban akár levesre készítve. Bennök nagy mennyiségű só fordúl elő, úgymint káli (a csicsókában a sóknak 55’9 százaléka káli) nátron, mész és magnézia, kénsavval és phosphorsavval, kovaföld * Meghonosítására hazánkban is tettek kísérleteket a budapesti állatkertben, és pedig elég szép eredménynyel. (Term. tud. Közi. IX. k. 280.1.)
